Hát eddig tartott. A képeket még 16-án délelőtt készítettem. Utána már nem mertünk kimenni az útra, mert 5-8 fok körül volt minden és fagyott. Nálunk több hó nem esett, de az egész országban még ma hétfőn este is havazott. Krétán Arhanes környékén 1 méteres hó, Athén, Larissa környékén, Malakassánál 1 m-es hó, Évián  minden még nagyobb hó alatt és áramszünet  az ország  25 %-ban.

Holnaptól, mondják, jön a meleg.
 

Van egy madár, amit úgy hívnak: alkioni. Ez a madár ebben az időben szokott fészket rakni, tehát "odafent" figyelnek erre a tényre, és bemelegítik az időt. Egy hétre mondják, hogy visszatér a tavasz, utána akármilyen lehet az idő.
Örültem ennek az időnek. Márc. 21-én  egy gyalogtúrára készülök az Ypszárió tetején levő menedékházba. Ott évekkel ezelőtt egy csodát láttam. A falunkból indulva kellemes csípős hideg volt, de erős napsütésben indultunk.  A  hegyoldalban már virágzott az ibolya, a hóvirágfélék, a vadszamóca bimbózó virága és itt-ott a sárga és kék vad krókusz és számtalan, számomra ismeretlen vadvirág. A 3/4 részénél már fel akartam adni. Ott van a 6 éve leégett fenyvesrész. Itt 1 méteres havon -a teteje jéggé fagyva- sétáltunk. Minden felhőben volt, nem láttunk se le, se föl. Az egész olyan volt, mint egy űrbéli táj a maga fehérségével, az oszló köddel. Majd hirtelen előbukkant a nap. Közben felvergődtünk Pánosszal a fennsíkra. Ott a lélegzetem is elállt. A fennsíkon ugyanazok a virágok, amiket lent elszórtan megbújva láttunk, óriási mezőkben. Nem tudtunk hová lépni, a virágszőnyeget nem akartam eltaposni. Ahogy visszanéztünk, a kék tengert láttuk, a távoli havas csúcsú Samothráki szigetével. Közvetlenül alattunk egy rideg, félelmetes holdbéli táj, a fekete üszkös farönkökkel a fehér mezőben. Előttünk meg egy virágos édenkert. A szél által eltorzított fenyves a virágcsokor közepén.
Nem volt nálam fényképezőgép.
De a kép mindig előttem van, ha a hegyünkre nézek.
Ez a hó kellett, hogy a márciusi túrám során újból elém táruljon e látvány.
Várhatóan velem lesz Anikó, aki minden évben itt nyaral, ami idő alatt többször bicajával körbekerekezi a szigetet. Megbeszéltük, hogy fent alszunk a menedékházban. Ez a terv.
Ha az időjárás is engedi, az akkor készült képeinket is bemutatjuk majd, mindannyiotokat magunkkal víve erre a csodás útra.

E levelet használom fel arra is, hogy meghívjalak benneteket a most csütörtöktől kezdődő, március 3-val végződő karneválra is.
A szigetünk közösségei már egy hónapja nekifogtak a nagy transzparensek
készítésének. A baráti körök esténként, egy vacsora mellett elfogyasztott úzó kíséretében, hajnalig írják a mókás szövegeket.
A sziget különösen híres a kissé közönséges, de szellemes versikéiről. Tartalmuk általában a nemiségre vonatkozik. Ezeket sokszor fordítani sem merném, oly merészen fogalmaznak. Ősi hagyományaik főleg ezen a vigasságon vannak jelen Dionüsszosz, a borok istene révén, a szerelem Pán és Apollon - mitológiai alakok-  és Aliki papnő - valós személy- által.

A legvidámabb nap, amikor mindenki jelmezbe kell hogy öltözzön, a 29. péntek. Ezen a napon a dimoszok (önkormányzatok) számlájára eszünk és iszunk. Március 1-2-3. napokon a szigeten fel van osztva,  melyik nap hol vannak a nagy felvonulások. Potámiai nagy buli vasárnap márc. 2-án lesz. Limenáriában, Limenásban és Panagiában márc. 3-án, hétfőn lesz. A többi tengerparti faluban is vannak kisebb karneváli felvonulások, de az előbb említett falvakban vannak a legnagyobbak.
Igyekszik ilyenkor mindenki úgy tervezni a napját, hogy minden farsangi felvonuláson egyen, igyon és táncoljon.

Így telnek hát téli napjaink!
Ha valaki velünk akar tartani, hát rajta! A jelmezt ne felejtsék otthon!
Szeretettel várunk mindenkit!