Ilyen még nem volt.... - Thassos sziget

Tudjátok-e, hogy mi a Sirtaki tánc története?

Krétán történt. Anthony Quinn főszereplésével a Zorba, a görög című film forgatása kezdődött Elounda öblében.
Quinn kezdettől ellenezte a film forgatását. A film fő mondandójának a legtipikusabb táncot, a hasapikót érezte. A zene és a tánc átélése fontos volt számára, hogy kifejezze a görög nép mentalitását. És ez a legjobb akarata ellenére sem volt számára hiteles. Nem akarta a nevét adni így a filmhez. Majd közbejött még egy dolog, ami miatt végképp le szerette volna mondani a filmforgatást.
Az elhagyott öbölben fürdés közben egy úszó rönkbe akadt a lába. . Következmény? Egy hónap gipszelt láb. Most mi legyen???
Mikis Theodorákis lépett közbe. Anthony Quinn számára egy új zenei és tánckoreográfiát írt. Ősi krétai dallamokra, új lépésekkel. Ez lett a SIRTAKI.
Folytatták hát a filmet. A sérült lábról lekerült a gipsz. Kezdésként lassan, lépésekben a ritmusra, majd felpörgött…

http://www.youtube.com/watch?v=2AzpHvLWFUM&feature=related

Thassoson most velem történt:

Szerdán a jeep túrán voltunk. Egy kövön megcsúszott a lábam, 180 fokos fordulatot vett, egy csattanás, majd egy meleg hullám. Az idegenvezetés végeztével kiballagtam a vízeséstől, autóba ültem, hazavittem a kis csapatot. Csütörtök délig úgy gondoltam, csak inszalag sérülés lehet. Délben kértem meg a párom, hogy mielőtt motorra ülök, és búvárkodni indulnék, vigyen el egy röntgenre. Bokánál csontrepedés, egy hónapos fekvőgipsz lett az eredmény.
A papunk beszerzett egy járómankót, tehát ma pénteken indulhattam a hajókirándulásra.
A vendégek, akikkel együtt voltam a jeeptúrán, döbbenten láttak meg. Ők a szerdai balesetből semmit nem vettek észre. Csak néztek és gondolkoztak a mostani induláson. Mondtam, nem foglalkozunk a csepegő esővel, a delfinek várnak bennünket a tengeren! A hajó előtt megtorpantam. Hogyan jutok fel a hajódeszkán? A párom az esküvő során nem bírt el ölben… De mire ezt végiggondoltam, már kényelemben ott ültem a többiek közt a hajón.

Milyen volt a napunk? Rendkívüli. A Gamboussza-öbölben megszámlálhatatlan állatból álló delfincsapat vett körbe bennünket. 10 perces játák. Majd a Kiniránál rekord nagyságú halászzsákmány várt bennünket! Paradisónál megint nyomukba eredt egy nagy létszámú, játékos delfinfalka. A márványparton? Most nem én voltam a búvár. Megtartottam az oktatást, és egy életében először merüléssel próbálkozó vendégem, egy zsáknyi tengeri csodát hozott nekem a bemutatásra. Tehát uborkáztunk és sünsalátáztunk is.
A próbamerülésen tehát sikeresen túljutottam.

Ignácz Zsuzsa készítette ezt a videót a delfinekről:

Holnap lesz a nagy nap. A buszra még nem tudom, hogy jutok majd fel…

http://www.filmellon.gr/?p=210
A videó részlet a kálimnoi szivacshalászok táncából.
Egy történettel kezdtem, ezzel is szeretném befejezni a gondolatomat felétek.
A szivacshalászat sok görög területen egyetlen megélhetésnek számított.
A kezdet kezdetén ez egy életveszélyes munka volt. A súlyos réz „búvárruha”, a vízmélység örök nyomorékká tett embereket. Ilyenkor a közösség tartotta a sérült emberekben a büszkeséget. Ez a tánc a kifejezője annak, hogy ha létezik akarat, szív, lélek és megszállottság, akkor mindent meg lehet tenni.
A közösség szeretete, összetartása oly erőt ad, hogy egy teljesen mozgássérült is táncolhat bot nélkül is.

Egy hónap, eddig kell hát kitartanunk, majd pöröghet a tánc újból.
Nagyon köszönöm mindannyiotoknak!