TÉMA:

lovas írta:

Ági! Ági!
Nem birtok Magatokkal napok óta látom a webkamerán, hogy a hegyeiteket hó boritja, minek kolbászoltok ott, sok fa már nem kell, jön a tavasz, aztán nyáron jön a segítség.Csak ne feledd az útvonalat!

Hát hallod...Az Antennától-Szászorszép Galeri-, jobbra volt egy fűvel benőtt mohos széles ösvény. Ott tényleg járatlan, már szűz ösvény.
Viszont az előző alkalommal mikor azokat a mese fotókat készítettük, már akkor is skubiztunk fel, mert egy szinttel feljebb a mi akkori utunkkal párhuzamosan itt ott láttunk fent egy utat. Most azon gondolkoztunk, hogy abba vágunk bele. De valóban félúton 300 méter magasságban összefüggő vékony hóréteg volt. Ez a hó akkor eshetett, mikor bekukorékoltad, hogy kótyagos az időnk. Viszont már megint oly szép napjaink vannak, hogy arra gondoltunk felszáradt az út. Hát nem...
Arra jó volt, hogy megbizonyosodtunk, hogy fent út van. A kérdés. Annak az útnak a vége az ahol a kicsiny vadkecskét fogtuk???? Mert ha az, és ez gyanús, hogy igen, akkor nagyon veszélyes és csak jó minőségű kis jeeppel. Nem a mi tankunkkal.
Az az igazság végig kell gyalogolni! 10 km lehet. Álomszép! De a lábaim, nem bírnák...Ej, Szabolcs, nem olvasol. Vagy lehet, hogy jártál arra, és tudnád mondani nekem. Ha meg nem, akkor rögvest neki indulnál.
Amikor az írásokat készítettem, gondoltam kis térképre. Már neki is kezdtem készíteni, de okos Pamagunk mondta, hogy mivel én is bizonytalan vagyok mert rosszak a térképek, és annyi út van, amit én nem tudok pontosan bejelölni, inkább ne tegyem. Azonnal végiggondolva mondtam, igazat szól Pamag. Ha eltéved ott valamelyötök, akkor egy hétig is csámboroghat.
Ezek igazi téli csemegék. De nyáron is mesés, mert akkor meg még bujább természet lehet ott fent.
És a lucfenyő erdőség, mert hogy az egyetlen a szigeten. 100 méter magas luc fenyő erdők, ott vannak valahol.

Tudjátok, annyi szomorúság van manapság az egész világon. Mindenhol oly negativ hangulat. Itt a lelked megnyugszik. Bezárul a világ, és csak szépet látsz. És erről kell szólni az életnek. Legalább is rövidke nyaralásotok alatt!
Így az összegyűjtött élményekkel átvészeltek majd megint egy hetet.

A nyáron tuti hogy lesznek akik végig járják majd a segítségemmel. De telefonos kapcsolatnak minimum, hogy lenni kell nekik velem, majd, hogy én is nyugodt legyek.

Még becsukott szemmel is látom az utat. Oly szép, hogy aki egyszer ott járt, nem felejti.
Sokszor álmodom, mily jó lenne, ha madár lennék, és szárnyaimmal berepülhetném ezeket az ősi utakat...

Ági! Ági!
Nem birtok Magatokkal napok óta látom a webkamerán, hogy a hegyeiteket hó boritja, minek kolbászoltok ott, sok fa már nem kell, jön a tavasz, aztán nyáron jön a segítség.Csak ne feledd az útvonalat!

Hegyi utak
Nagy kalandunk volt tegnap...
Nem kívánom egyikötöknek sem a tegnapi végül is pozitivan végződő élményem.

Megindultunk fáért a hegyre és felfedező akcióra. A szokásos felső hegyi úton.
Voltak esőzések, és keményebb volt az útszakasz. Terepbe tettük járművünk már a megkezdéskor.
Időnként én kiszálltam az autóból, mondtam Pánosnak nem bírom ideggel a meredek beszakadt utat.
Aztán legyőztem félelmemet, és hallgattam Pános viccelődését. Közben kapaszkodtam.
Majd egy útból kiálló sziklánál hallottam a jajt az autónktól.
Később nem bírtam megint az autóban lenni. Kintről még erősebben hallottam az autó szörnyű hangját.
a kanyarba utána futottam, akkor láttam totál káros a hátsó gumink. 500 métert tehettünk meg a szikla után.
Pános kivitte az autót 3 keréken az aszfaltig. kb 1, 5 km. Addig nem hitte amit mondok, ill. mondta, ide a hegyre senki nem tud bejönni segíteni.
Amikor meglátta, elsápadt ő is.
Megvoltunk rakva fával ill. az abroncsig eldeformálódva jöttünk le.
Autómentőt hívtunk. Megtörtént a kerékcsere.
Minden jó, ha a vége jó.
Tanulság!
Az autótoknak amivel bent jártok a hegyeken, mindig jeepnek kell lenni!
A helymeghatározást tudnotok kell, hogy segítségetekre tudjunk lenni!!!!
A mi tankunk, Pános rutinja ellenére is megtörtént a baj.
TÚL ÉLTÜK!
Sőt, azon morfondirozunk, hogy láttunk egy új hegy gerncet, ami ha kiheverjük a tegnap stresszes napot, akkor újra belevágunk! :

Minden napra sok csoda.
A karneválozási kedv a gyermekek részéről kifogyhatatlan.
nap mint nap jönnek, más más jelmezt viselve. Vaj hová teszik a rengeteg csokit, cukorkát, mit egy egy ajtón bekopogtatva összegyűjtenek???

És egy másik kis csoda a tél derekán.
Kis farmunkon a napokban nagyon nagy gyász volt. és tart még most is. De hogy az élet élni akar, megint bebizonyította.
Ma megmaradt madaraink egy új csodával leptek meg bennünket.
Egy liba lányunk lehet és 3 fiú.

Fagy! Orosz megszállás. Egész Szibéria az ország felett!
Nálunk éjjel -6 fok.
Reggel Pános egy vödör forró vízzel megy a szárnyasok itatására. Majd eszébe jut a művészkertünk kerti csapja, hogy nincs elzárva. A központi csapnál gondolkodóba esik. Be van fagyva az is. Hogy zárja el?? Mivel melegítse??? Majd eszébe jut egy mentő ötlet. Igen ám, de a a férficsap is be van fagyva...Egy liter víz után a férficsap kiengedett, így a meleg áramlat megindulhatott a központi csapra. Hurrá! Sikerült elzárni a csapot!

Marci gyermek 3 napos osztály kiránduláson volt Athénban. Programuk volt planetárium, a parlament, múzeumok, és egy színházi előadás.
50 fős édes, okos falusi csoport az iskola igazgatóval és másik 3 felnőtt tanárral.
A színházban történt.
A gyerekeket a tanárok kioktatták, milyen öltözékben illik egy neves színházban megjelenni, és milyen viselkedési módot kérnek az előadás alatt.
Elkezdődött az előadás. A 15 éves kamaszok illedelmesen nézték az előadást. A fiam még az előadás megkezdése előtt szemrevételezte a terepet. Most arra figyelt fel, hogy a közvetlen előtte ülő sorban tisztes korú úri hölgyek ülnek, és megjegyzést tesznek egymás közt.
-Hallgasd hogy beszélnek! Biztos nem Athéniak...
Marci, még más megjegyzéseket is elcsípett. Várt egy kicsit. Gondolkozott, hogy elegyedhetne beszédbe az úri hölgyekkel.
Kapóra jött számára, hogy a sziget gyermekei csak az ókori színházaink előadásához szoktak, és nem értettek most valamit. Negyed óránként egy kis csengő kongatott. Hangosan, nem összefüggésbe a látott darabbal.
Amikor szünet volt, udvariasan előrehajolva köszönt a dámáknak.
Bocsánat, szeretnénk megkérdőzni, vajon miért kongat a harang?

( Nem tudom felétek fordítani az erős akcentusú, éneklő dallamú thassosi tájszólását.)

A válasz egy nagy hahota volt.

Azóta sem tudták meg a gyerekek miért kongatott a harang!

Fiam, egyébként büszkén beszél magyarul, németül, angolul. Görög nyelvben bírja az ógörögöt, a tájszólások közül tud lenni hamisítatlan krétai és thassosi. Irodalmi nyelven is gyönyörűen beszél.

Miért kong is a harang?!
Ne mosolyogjuk meg azokat, akit a tiszta anyanyelvükön beszélnek!
Tartom valószínűnek, hogy ez a történet otthon is ismert lehet.
Maradjunk azok, kik igazán vagyunk!!!!

A hegyen voltunk fát gyűjteni. Találtunk egy most száraz folyó mederben egy kb. 4 éve kivágott vörösfenyő fát. 40 cm-s rönkökre volt vágta valaki a hatalmas fenyőt, majd ott felejtette.Kifejtettük a vizes avaros lomréteg alól a rönköket, legurgattuk a hegy lábánál levő széles földútra, majd Marci feladata volt, hogy 4 be hasítsa a hatalmas fejszéjével. Én még a rönköket dobáltam, Pános Marcit felügyelte. Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy a völgyből a férfiaim furcsa hangokat hallatnak. Marci fájdalmas oroszlán üvöltése, majd a métere fejsze beleragadva az 50 kg-os fenyőrönkbe, , majd látom repül repül a rönk, hátába a fejszével.Marci jajveszékel és fut az ellenkező irányba. Pános térdig hajolva a nevetéstől. El nem tudtam képzelni mi történt. Pános reagálása Marci valóban halálfélelmet adó üvöltésére. Leszánkóztam a hegyről, hogy fiam segítségére legyek. ő azonban nagy szentségeléssel fogadott. Pános még mindig könnyezve nevet. Nézem a tett helyszínét. 4 hófehér 10 cm-s kukac a faforgácsok közt. Korhadt volt a fenyő, és egy rágcsáló féreg oda fészkelt.
A vicces jelenet tovább folytatódott. A putykáink számára begyűjtöttem egy pár gusztustalan férget. A ketrtbe érve, ahogy végeztünk a falerakódással, eszembe jutott a körénk gyűllöt szárnyasokról a kukac.
Puly, puly, puly... Gyertek egyetek. Mit gyűjtött nektek Marci gazda?!
Marci vihogva szalad oda, hogy megnézze mit tesznek a szörnyekkel.
Egy szemfüles tyúk megelőzve az összes baromfit, rágurik a kukacra. először fejét csípi szét , majd villám csőrözéssel lenyeli a 10 cm-es kukacot.
Marci megdermed, elfordul, émelyő hidegrázással szól ránk:
Azt a tyúkot jól jelöljétek meg! Ügyeljetek rá, hogy ne együnk belőle soha!
Tojást tojik? Mert abból sem eszem többé!

Hiába, a férfiui erő is határos!

Sokszor előfordul, hogy kapok ajándékot tőletek. Van aki meg kérdezi mit hozhat. Erre mondtam tudjátok a magyar feliratos blúzokat, meg az idén egy új sláger volt. Még tavaly előtt kapott Pános Bazsitól egy magyar címeres sapkát. Hol dugdosta eddig, nem tudom, de az idén felkerült a KELKÁPOSZTA fejére.
( Hogy vigyorgott, mikor reggel ma mondtam neki: Szia te kelkáposzta fejű. Épp a táskájában matatott, mikor lenyomtam az első reggeli puszit, és ezzel a titulussal köszöntem. Megállt a keze a levegőbe. Szemgolyója fent akadt, majd széles vigyor terült szét orcáján. Majd kajánul mondta, milyen magyar vagy te, hogy 24 óráig kell gondolkoznod! Azaz! Keálkáposzt! Mire én mond még egyszer: kelkáposzta. Mire ő keálkáposzt!
Tovább nem unszoltam. Eszembe jutott, hogy a helyi tájszólás szerint helyesen mondja. A thassosiak lenyelik a szóvégét.)

No, és hordta a sapkát egész nyáron. A sapkáról ismerték meg a vendégeim. A hajón dolgozók azt gondolták hogy a sapkának van sikere. Mindenki ölelgeti, puszilgatja. Egy nap már a szezon vége felé, mondja Pános.
- Mit csináljak? Agyon könyörgik a többiek, hogy adjak nekik is sapkát. Eddig nem adtam nekik, mert sok vendéged volt. De most már hogy csak az Apollonosok maradtak, adhatok az egyik barátomnak egy magyar címeres sapkát?
Először rákérdeztem rendes ember az illető?
-Á, kettőig nem tud számolni, de jó lelkű.
Volt a válasz.
-Egye fene, adj neki egyet. De figyelj rá, nehogy valaki kóbor enyém hozzákerüljön!
Megkapta a legény a magyar sapkát. Még egy hétig dolgozott. Hogy mily boldog volt a sapkával. Ölelkezett fűvel fával. Sok román és szerb rendszámú autó volt még az utolsó hetekben. Fotózgatott autóbeparkolás közben. Majd büszkén mondta Pánosnak.
- Látod, én is mily ismert leszek!
Nevetve mesélte ezeket nekem Pános. Majd mell dagasztva kihúzta magát.
- Azt nem tudja a barátom, hogy én idegenekkel sem nem ölelkezek, sem nem fotóztatom magam!!!

Ah, jövőre arra is figyelnetek kell, hogy kinek csillog a feje a magyar címeres sapka alatt!
Csak Pános feje kopasz!
Azt még el kell magyaráznom neki, hogy mi mire mondjuk: káposzta fejű...
Hiába, nekik a vízből van tengernyi, nekünk a káposztából!

Ági írta:

Pános tudott az utolsó csoportról. Tudtuk, hogy mind Kecskemét környékiek. Földiek, a falumból valók.
A sofőrök telefonja után kiszámoltuk, hogy pont azzal a hajóval jönnek, amin ő lesz. Kérdezte megtréfálhatja őket?
Oda állt a bejárathoz, ahol a jegyszedés és a feljárat van. Jöttek a görögök. Elvette a jegyüket. Jött a csoport. A vendégek mutattak a buszra, hogy ott van a jegy. Pános egyenként mindenkit megállított. Ők zavartan próbálkozták mondani, csoporttól vannak és nincs jegyük. Pános egyenként kérdezte: Kecskeméti vagy? Ők bólogattak. Jó, akkor mehetsz, mondta a kapitány.
Fent a fedélzeten megkezdődött a kupaktanács. Honnan tudta a kapitány a Kecskemét szót?! A homlokunkra van írva honnan jöttünk!?
Csak a következő nap jöttek rá a csalafintaságra.

Ez poén volt, nagyon tetszett!!!

Pános tudott az utolsó csoportról. Tudtuk, hogy mind Kecskemét környékiek. Földiek, a falumból valók.
A sofőrök telefonja után kiszámoltuk, hogy pont azzal a hajóval jönnek, amin ő lesz. Kérdezte megtréfálhatja őket?
Oda állt a bejárathoz, ahol a jegyszedés és a feljárat van. Jöttek a görögök. Elvette a jegyüket. Jött a csoport. A vendégek mutattak a buszra, hogy ott van a jegy. Pános egyenként mindenkit megállított. Ők zavartan próbálkozták mondani, csoporttól vannak és nincs jegyük. Pános egyenként kérdezte: Kecskeméti vagy? Ők bólogattak. Jó, akkor mehetsz, mondta a kapitány.
Fent a fedélzeten megkezdődött a kupaktanács. Honnan tudta a kapitány a Kecskemét szót?! A homlokunkra van írva honnan jöttünk!?
Csak a következő nap jöttek rá a csalafintaságra.

Még mindig érkezgetnek a magán vendégek. Este beszélgettem Balázzsal. Ő, mikor érkezett, azt hittem engem próbál megviccelni, mikor elmesélte, eszében sincs ilyenből mókát tenni. Neki is egy kis balesete volt, se nem bírt úgy a télbe menni, hogy ki ne jött volna legalább egy hétre. Volt itt léte alatt 42 fokos hőség, és tegnap előtt végre valahára az általatok nem kívánt, de az általunk hőn vágyott eső. Barbara mamink teraszán csipegettünk, beszélgettünk, poharazgattunk.
( Az idén nyáron sokan nevezték így Barbaránkat. Fantasztikus családias hangulata miatt. Sütött, főzött, mosott, takarított ránk. Csendes háttérben, de mindig jelen, hogy bő keblű mosolya átöleljen kicsit és nagyot. Sokadszorra hallottam ezt a kifejezést a vendégeimtől. Mint egy igazi nagyi volt jelen az életükbe. Még nem mondtam neki, de a szállás zárása előtt tartunk majd egy kis bográcsozást, amit én főzök majd nekik. Imádják a magyar ételeket.)

Balázs elmesélte élményeit. Végigjárták az általam bejelölt helyeket. Most volt itt harmadjára. Sok minden felfedezni valója volt még. Jót mosolyogtunk ezen. Elmeséltem neki, hogy én is itt tartok még. Még van két 50%-os felfedezni valóm. A helyeket ismerem, csak azt nem tudom hogy lehet összekapcsolni a jeep túrához.
( Már 90 %-os készen van tehát a régi főmegállókkal, de teljes új bekezdés, befejezés, és vadonat új útvonalakon. Ehhez hiányzik még kettő szív dobogtató részlet. A helyszínek megvannak. Még az utolsó héten teszek az egyikre próbát, a másik már marad az időpontra most az ősszel, mikor a gombát megyünk szedni. Azt először gyalog próbálom ki, de ahhoz még a lábam is edzeni kell. Hej, Szabi, ha te itt lennél, már lefutottad volna nekem az a távot!)

Beszélgettünk a szállásokról is. Arról úgy jött fel a szó, hogy elmesélte, hogy milyen ehető kagylókat ismer, és azt hogyan szedi, és hol. A nádkagylókról mesélt. Mondja, hogy kötőtűvel húzogatja ki a homokos részről. Örömmel hallgattam az érdekes kis történetét. Kiegészítettem az én titkaimmal is a kidonja és a jalisteró kagyló szedegetésével, amt csak elméletből tudok még. De hozzátettem, hogy az idén új keresztanyaságot vállalok fel majd Sotirosban.
(Immár készre sikerült berendeznem a Jota apartmant. Ott még kettő alsó apartmant kértem a jövőre nézve. Argiri mondta,hogy majd számol, és látja hogy bírja erővel. Viszont meghallgatta egyéb kérésemet. Turista mentes területen területen kerestem teljes komfortú, magyar igényű, teljes tengerparti középárú apartman házat. A teljes csend és romantika kedvelőinek. Október elseje után visz háztűznézőbe. Meséli, naplementekor visz majd oda. Onnantól kezdve rámondom majd a boldogító igent a házra. Ott fogom majd gyakolatba vinni a már említett kagylók gyűjtésének módját is. Meséli, hogy 300 méteres körzetben ház nincs. a part ugyan murvaköves. De mindig csendes. Egyszerű régi ház. Nagy kerttel. Bográcsozási , flekkenezési lehetőséggel. Több lakásos.
Fitness táborosok is jelentkeztek. Velük a beszélgetés még nem kezdődött el.
Rózsaszín puha márvány gyűjtő területet is felfedeztem.
Kicsit szeretnék már szobrászkodni is... )
No, hát ennyi mindenről beszélgettünk.
Távozásom előtt Balázstól megkérdeztem. Hogy van a lábad? Jót tett neki a víz és az úszás?
Mosolyogva válaszolta:
Nem a lábam kívánta a gyógyulást. Lelkem ápolására jöttem vissza.
Igen valóban a lelkünk a legfontosabb!!!!

És ma meglepve olvastam új leveleimet.
Egy hírlevél volt. Amire Én jelentkeztem.
Én ugyan nem teszek ilyet soha. Ha valahova beszeretnék jelentkezni, mindig Bazsi segítségét kérem.
Máskor, ha ilyen levelet kapok, automatikusan törlöm. Most egy pillanatra a delete gombon megállt mondott a kezem.
Rákattintottam az olvasni valóra.
Ágnes Thassos bejelentkezési név tetette ezt velem. Nem tudom ki volt aki gondolt rám. De az az egy biztos, jól ismerem és ő is jól ismer!!!!
Olvassátok hát ti is:

Pontosan így történt, ahogy megírtam. A jóleső érzést, mit nekem ajándékozott az a nap, máig őrzöm.

Rohantam. Mindig rohanok.
Velem nem lehet sétálni, mert 3 percig bírom az andalgást, majd rákapcsolok, és onnantól kezdve csak lihegéssel tarkított csevegésre számíthat, aki hozzám szegődik.
Rohanásom a megszokott tempótól függetlenül is indokolt volt, mert nyúlfarnyi ebédidőmben kellett valamit elintéznem.
Már csaknem célba értem, amikor az Oktogon egyik útkereszteződésénél - élő akadályként - álldogáló fiatalemberre figyeltem fel. Kezében mappa, rajta – a dög meleg ellenére is – öltöny, nyakkendő.
Állt és várt. Naná, hogy engem!
Már csak ötlépésnyire voltunk egymástól, amikor örömteli mosollyal nyugtázta, nem nézek félre, sőt, hátra sem, nem kerülöm el, sem Őt, sem tekintetét, vagyis, itt a kikérdezhető, ideális alany.
Már csak három lépés, most kell szólnom, döntöttem el gyorsan.
- Nagyon sietek, ne haragudjon! – mondom, hangomban szégyenkező mentegetőzéssel.
Ragyogó mosolya kicsit megfakul, leereszti a mappát, egy vonalba érünk.
- Akkor legalább öleljen meg! – mondja, inkább csak magának.
Nincs idő latolgatni, mit tegyek. Teszem, amit a szívem diktál. A lendület, ami vitt volna előre, megtorpan, és irányt vált. Karom átöleli, Ő önkéntelenül viszonozza, majd, mint a táncosok, fordulunk párat.
A következő fordulónál kiszállok és robogok tova.

Még hallom a fiút, amint az utca süket és vak tömegének boldogan ezt kiáltozza, többször is ismételgetve, úgy, hogy önmaga is elhiggye:
- Látták???? Megölelt!!!!
Az a fiú, akkor, ott, boldog volt. Kért, és kapott.
… Azóta is őrzöm azt a pillanatot. Azt az emléklenyomatot, amikor bátor voltam azt tenni, amit a szívem súgott.
Nem törődve, ki lát és ki nem, nem mérlegelve, mennyire lehet egy kívülállónak mulatságos két - generációnyi különbséggel - egymást ölelő ember - az életét most kezdő fiú, és a delelőn járó nő - önfeledt öröme a pesti utcán.

Felújítottam a hegyi útvonalunkat.
Elhagytuk a Rigáni hegycsúcsot és ismeretlen tájakon, dús erdőségben, kaptatunk fel felé. Én is kapaszkodom a kormányban, valamint figyeltem az utat, hátha egy ismerős hegy oldalt felfedezek. Hátul izzadó tenyérrel a vendégeim, szintén csak ki ki sandikálnak a vad tájra. Mellettem egy 20 év körüli cseh kislány. Most szólalt meg először. Nem is figyeltem és bár nem is értettem volna mit kérdez. Arra koncentráltam, hogy ha a több autót, ha vissza kell fordítani,hol tegyem majd, mert esetleg zsákutcás hegyi útra tévednénk. A kislány angolul rám döbbenve kérdezi: Valóban? Én valóbanozom, de figyelmem továbbra is az úton.
Majd felragyog tekintetem, és megállt teszek. Kis csapatom magam köré gyűjtöm. Ezt próbálja tenni a cseh idegenvezető is.
Már kezdeném mondókám, mikor a cseh kislánnyal bajlodva az idegenvezető rám kérdez. A kislány az autómban és nem hajlandó kiszállni. Eszmecserébe kezdünk. Csalogatjuk. Majd kiderül, hogy a medvére bólogattam. Nagy nagy barna medvére...Elnevettem , elnevettük magunkat. Igen, és a dinoszaurusz....Erre kiszáll fiatal vendégem is az autóból.
Teknőcöket fürj és fácán fiókákat láttunk, de a nagy barna medvékért Joaninába kell majd autóznunk.
Majd később belegondoltam. eszméletlen vad tájon mentünk. Mese szépen!
Hát bizony, bennem is felötlene a nagy barna medve...
Lehet, hogy egyszer összefutunk egy vackorfára mászóval???

Itt látható néhány fotó:
picasaweb.google.com/113731040756948351091/HerbalyIstvanneErzsikeNeni?authuser=0&authkey=Gv1sRgCKqPxbeknvOm4gE&feat=directlink-https://picasaweb.google.com/1137310407 ... directlink

Én mindig eltérítem a társalgást, ha ebbe a topikba írok. Igazából sokkal többször megtenném, de mivel abszolute nem vág a honlaphoz, ezért csak igen ritkán merészelek néhány gondolatot megosztani veletek. Ilyen alkalom ez a mostani is.
Van, aki tudja, de biztos van, aki nem, hogy én egy idősek otthonában dolgozom. Hihetetlen volt számomra a pénteki nap, amikor is születésnapot köszöntöttünk. Azonban, ez nem akármilyen születésnap volt ám. Ünnepeltünk, Erzsike néni éppen július 22-én töltötte be a 104. életévét!!!!! Nem elírás. Valóban 1907-ben született.
Az ünnepség igen családias volt. Eljött a rokonság, néhány prominens személy a megye és a város vezetésétől. Volt ajándék, torta, tüzijáték! Erzsike néni mindent tudott arról, hogy mi zajlik körülötte. Bár a hallása már nem a régi és a látása is megromlott, mégis igen éberen, aktív résztvevőként fogadta a jókívánságokat , mi több, a humora sem hagyta cserben. Több alkalommal is sikeresen mosolyt csalt mondataival a résztvevők arcára. Hihetetlen boldogság és mégis szívszorító érzés volt az egész esemény. Egy kicsit én a hivatásunk sikerének is megéltem mindezt. Talán nem baj.
(Majd lesznek fönt fotók a neten is, akkor megosztom veletek a linket)

Viki hegyi apartmanház

A minap este mentem a vendégeimhez látogatásra. A kertben alsó sarkában üldögéltem rájuk várva. A felső kertcsücsökben görög házaspárok gyermekekkel hol felém nézegettek, hol a kert legbelsőbb részébe a növények közé. Furcsa csörögő hangot hallottam. Nem ismertem fel a hangot. Béka hangra gondoltam, de ahhoz túl fémes volt a cserregés. Majd arra gyanakodtam, hogy ott játszanak a gyermekek egy számomra ismeretlen játékkal és azért tekingetnek rám, hogy hogyan reagálok erre a folyton ismétlődő hangokra. Közben vendégem is megérkeztek egy gyönyörű kutyussal az ölben. Beszélgetni kezdtünk. Őket is megzavarta a hang. Valamint a kutyuson vidám ideges vibrálás látszódott. ekkor már mindannyian néztük a jelenetet. A kert felső sarkából hozzánkig kergette két kismadár a vörös cicát. A cica hol támadó állásba lendült a földről, hol jobbról, hol balról a fejére kapott madár csípésektől menekülni kezdett. Majd a madárkák felugráltak a fára. Látható volt, hogy a madár páros úgy csalja fel a macskát a fára, hogy az onnan egy elvétett ugrást tegyen s esetleg megsérülve lezuppanjon. A jelenetre Sotiris a házi gazda is felfigyelt. Rájöttünk, hogy a kert felső sarkában egy kismadár fészek van. A fióka ijedtében elmenekült és leesett a fügebozótosba. A madár pár tovább küzdött a nyálát csurgató macskával fantasztikus ügyes és okos stratégiával.
Az egy órás madárjelenetet sajnos ott kellett hagynom. Hiszem, hogy a kismadarak kerültek ki győztesen!

Vicosz írta:

Nekem se!De ttomi75 lehet ,hogy ennek a folytatása is Szeptemberben lesz...

Aj, hol a humorérzéketek!
Egy kamasz lány aki villantani szeretne a legmenőbb helyen.
Szerintetek hol van a kamaszlányok buli helye?
Reggel a péknél, vagy az esti beach bároknál???
Atya világ...
Ezek szerint a ti gyerekeitek is a kemence illatra érzi a csalit?
Szegény Marci fiam. Először dobbant meg szíve a csinos magyar lányért... Várta Boróékat a jeepel éjfélig. Szólt a bárjában reaggi zene. Marci várt, várt... De a pék üzlet lett a győztes befutó.
Jepp a szakadékban? Marci és a többi helyes kis kamaszfiú szíve, akik a parti bárokban várták Borót!

...és kié a jeep az árokban???

Nekem se!De ttomi75 lehet ,hogy ennek a folytatása is Szeptemberben lesz...

Ági írta:

Szeretem család és Zsoltiék régi visszatérő vendégek. Zsolték a pékünk házának lakói. Ebben az évben ismerkedett össze a két család. Beszélgetünk. A Szeretem lányok Zsoltiékat csillogó szemmel kérdezgetik a pékségünkről. Majd a gyerekek részéről elhatározás születik. Anyu, apu, ugye az idén is elmegyünk a jeep túrára?! Apa, anya, hümmög. Na jó, újból jeepezünk. Összeáll hát a nagy csapat a hegyi útra. Következik a megbeszélés. Mindenkit kérek, hogy visszatérő vendégek lévén, találkozás a nagy market parkolójában. Tudván, hogy minden házam időben megkapta az autót, felgyülekezünk a marketnél. Már csak a Konyi autó hiányzik. Beszélgetünk és várunk. Majd fogyóban a türelmem a hiányzók felé, rájuk telefonálok. Mindjárt, mindjárt... a válasz.
Azt később tudtam meg, hogy Zsoltiék és a kamaszlányos család első randija a pék előtt volt eredetileg megbeszélve.
Később Borókát faggatom. Hol a csudában voltatok reggel oly sokáig? Az apu válaszol. Hát tudod, hogy Borónak meg lett ígérve, hogy a pék előtt kiugrik és beugrik a jeepbe. Csodálkozó nevetéssel faggatom Borót. Mondd, mit eszel a péken? csinos felesége van, akkora fia mint te, és a kenyere jó képű és hosszú, de te magasabb vagy a 16 éveddel nála. A kis csitri elképedve néz rám. Fogalmam sincs ki a pék! Hát akkor minek kellett ki be ugrálnod a pékség előtt a jeepből? inkább este kellett volna a parti bárok előtt ugrándoznod. Boró csalódott arccal bámul rám. De, Ági, hát nem azt mondod mindig a buszon, hogy ez a falu fő találkahelye? És hogy onnan ismeritek meg a pékséget, hogy ott parkol a legtöbb autó, és hogy ott üldögélnek a legtöbben egy kávéra???

Ennek úgy se füle se farka! Vagy csak én nem látok a sorok közé?

Szeretem család és Zsoltiék régi visszatérő vendégek. Zsolték a pékünk házának lakói. Ebben az évben ismerkedett össze a két család. Beszélgetünk. A Szeretem lányok Zsoltiékat csillogó szemmel kérdezgetik a pékségünkről. Majd a gyerekek részéről elhatározás születik. Anyu, apu, ugye az idén is elmegyünk a jeep túrára?! Apa, anya, hümmög. Na jó, újból jeepezünk. Összeáll hát a nagy csapat a hegyi útra. Következik a megbeszélés. Mindenkit kérek, hogy visszatérő vendégek lévén, találkozás a nagy market parkolójában. Tudván, hogy minden házam időben megkapta az autót, felgyülekezünk a marketnél. Már csak a Konyi autó hiányzik. Beszélgetünk és várunk. Majd fogyóban a türelmem a hiányzók felé, rájuk telefonálok. Mindjárt, mindjárt... a válasz.
Azt később tudtam meg, hogy Zsoltiék és a kamaszlányos család első randija a pék előtt volt eredetileg megbeszélve.
Később Borókát faggatom. Hol a csudában voltatok reggel oly sokáig? Az apu válaszol. Hát tudod, hogy Borónak meg lett ígérve, hogy a pék előtt kiugrik és beugrik a jeepbe. Csodálkozó nevetéssel faggatom Borót. Mondd, mit eszel a péken? csinos felesége van, akkora fia mint te, és a kenyere jó képű és hosszú, de te magasabb vagy a 16 éveddel nála. A kis csitri elképedve néz rám. Fogalmam sincs ki a pék! Hát akkor minek kellett ki be ugrálnod a pékség előtt a jeepből? inkább este kellett volna a parti bárok előtt ugrándoznod. Boró csalódott arccal bámul rám. De, Ági, hát nem azt mondod mindig a buszon, hogy ez a falu fő találkahelye? És hogy onnan ismeritek meg a pékséget, hogy ott parkol a legtöbb autó, és hogy ott üldögélnek a legtöbben egy kávéra???

Tűz, tűz, tűz!
Szilike 214 cm- ével nem fért rá a sziget legdrágább motorjára. A nagy véres szemű büdös bernáthegyi még egy hétig utána az éjszaka nyitva tartott ajtómon bejött mellém őrizni. nem tudtam róla, mert én is ő is horkoltunk. Csak a bűzre ébredtem, és mikor álmosan a sötétbe mentem és az ágyból leléptem a tócsává vált ragadós nyálába taposva mentem a hajnali szükségletemet intézni.
Jannisnál táncoltunk az asztalon! No, majd én is előkapom az albumból a képeket.
Amikor tudod szólsz.
Oly édes volt a tapogatozó beszélgetésünk, hogy ezt fel kell tenni a fórumra a történetek közé...
94-ben volt ! Ági azóta egy bank vezető beosztottja, estin főiskola végzése mellett. És azóta is emlegeti azt a büdös bernáthegyit, aki egy hét után kiköltözött tőlem, és az utcán megmorgott.
Hát akkor nem sokára mondhatom személyesen is: Kalos Irszesz!!!!! Isten hozott!!!
A gipsz a lábamról július 10.e körül kerül le. Akkor azt mondod lejtünk majd egy sirtakit? Vagy legalább egy bográcsos gulyást. nem Jannisnál a tavernába, ha nem a kertemben! Kutya helyett meg rühös macskák birkák lesznek egy gyógynövény övezetben!

!!2011.06.19. 19:38 keltezéssel, Évinger Erika írta:
> Szia Ági! Sajnos a taverna nevére nem emlékszem, csak az asztalon táncolásra! Hát az felejthetetlen! Van egy kis-nagylányod? Szerintem Te voltál a telepített idegenvezetőnk, az én lányom kb. 10-12 lehetett akkor, és a két lány Korfu összes kőbor kutyáját hazahozta! Az unokaöcséd akkor esett egy jókorát robogóval! Remélem Te vagy a Mi Ágink lesz mit sztorizgatni. Kassiopiban voltunk, felejthetetlen nyarat töltöttünk ott Még az idei létszám nem pontos, ami biztos, mi mennénk, 2 felnőtt -szintén ősz hajszálakkal - és a 9 éves kisfiam. Ami még képlékeny a lányom, és a tesőm a családjával, de legkésőbb július elején eldől! Keresek régi képeket! Várom válaszod, puszi, Era

---

> -- Eredeti üzenet --
> Feladó: Ónodi Ágnes <agnes@thasos.hu>
> Címzett: <!-- e --><a href="mailto:evingererika@vipmail.hu-evingererika@vipmail.hu
> Elküldve: 2011. június 19. 18:30
> Tárgy : Re: Thassos sziget: nyaralás
>
> A 94-ben biztos vagyunk. Jártunk Jannis tavernában is úgye????
> Era, ezt nézd már át!
> www.thasos.hu/index.php?option=com_xmap&sitemap=1&Itemid=143 - www.thasos.hu/index.php?option=c ... Itemid=143
> www.thasos.hu/index.php?option=com_content&view=section&id=3&Itemid=41 - www.thasos.hu/index.php?option=c ... &Itemid=41
>
> A ti szigetetek lesz!!
> Azóta már búvárrá is lettem. Az idén épp a korfui búvárkodás emlékét
> felidézve kezdem az idén itt is amit ott csináltunk.
> Jaj, küldj márv egy régi képeteket!!!!!

---

> 2011.06.19. 16:36 keltezéssel, Thassos sziget írta:
> > Ez egy érdeklődő e-mail a(z) www.thasos.hu/ - www.thasos.hu/ webhelyről, melynek feladója:
> > Évinger Erika<evingererika@vipmail.hu>
> >
> > Kedves Ági! Először is szeretném megkérdezni, hogy 94-99 között dolgoztál-e Korfun idegenvezetőként? Következő kérdésem lenne: augusztusban mennénk Thassosra nyaralni gyerekekkel, tudnál-e olyan helyet javasolni, ahol a homokot és búvárkodást kedvelők is jól érzik magukat!? Várom jelentkezésedet, üdvözlettel Évinger Erika és családja
>
A 94-ben biztos vagyunk. Jártunk Jannis tavernában is úgye????
Era, ezt nézd már át!
www.thasos.hu/index.php?option=com_xmap&sitemap=1&Itemid=143 - www.thasos.hu/index.php?option=c ... Itemid=143
www.thasos.hu/index.php?option=com_content&view=section&id=3&Itemid=41 - www.thasos.hu/index.php?option=c ... &Itemid=41

A ti szigetetek lesz!!
Azóta már búvárrá is lettem. Az idén épp a korfui búvárkodás emlékét felidézve kezdem az idén itt is amit ott csináltunk.
Jaj, küldj márv egy régi képeteket!!!!!

---

2011.06.19. 16:36 keltezéssel, Thassos sziget írta:
> Ez egy érdeklődő e-mail a(z) www.thasos.hu/ - www.thasos.hu/ webhelyről, melynek feladója:
> Évinger Erika<evingererika@vipmail.hu>
>
> Kedves Ági! Először is szeretném megkérdezni, hogy 94-99 között dolgoztál-e Korfun idegenvezetőként? Következő kérdésem lenne: augusztusban mennénk Thassosra nyaralni gyerekekkel, tudnál-e olyan helyet javasolni, ahol a homokot és búvárkodást kedvelők is jól érzik magukat!? Várom jelentkezésedet, üdvözlettel Évinger Erika és családja

> Szióka! Jót mosolyogtam!
> 95- ben biztos. Kassiopi területi szállások, meg kis Benicesem volt. Azt hiszem 96 volt az utolsó nyaram. 97 ben tutira Krétán voltam.
> Aj, nem tudok beskenelni korfoui képemet. Oly rég volt már!!!! Azóta ősz hajam is van, és már nem daireoltatom.
>
> Gondolkozom a neveden. Mondanám ismerős. Volt e valami közös storink?
>
> Írd, hogy mikor és hányan jönnétek.
> Viszont kérlek ide írj:
> <!-- e --><a href="mailto:agnes@thasos.hu-agnes@thasos.hu
> Szeretettel: Ági

---

> Ez egy érdeklődő e-mail a(z) www.thasos.hu/ - www.thasos.hu/ webhelyről, melynek feladója:
> Évinger Erika <evingererika@vipmail.hu>
>
> Kedves Ági! Idén augusztusban szeretnénk menni Thassosra, ezzel kapcsolatban érdeklődnék. 96-99 környékén dolgoztál idegenvezetőként Korfun? Várom jelentkezésedet, üdvözlettel Évinger Erika és családja

Az ágy
Akár hányszor valahova gyermekekkel megyünk a gyermekeink fekvőhelyei nagy gondok. Legyen az szálloda, legyen az egy otthon.
Ők mindig vagy a földre vetett matracra, szőnyegre, vagy gyerek kiságyra, ill. tv kanapéra szorulnak.
Addig míg 8-10 évesek voltak, kis hümmögéssel elfogadták a helyzetet. De most már a 180 cm magasságot elérik, ill. meghaladják, így egyre nagyobb vulkán kitörés követi az alvóhelyek kiosztását a vendégségekben.
Emlékszem olyan esetre, mikor 5 csillagos hotelbe ahol olyan szobát kaptunk , hogy a török szultán is megirigyelhette volna. De nem a mi kisebb fiúnk. Aki törökös módra ott is vagy a földre vetett párnákon alszik, vagy a rácsos kiságyban.
Az utolsó alkalmunkat mesélem el.
Hazautaztunk. 3 éjszakát aludtunk egy kis falú hatalmas több helyiséges gyönyörű uradalmi házában. A hosszú fárasztó út után, Marci mikor meglátta a házat, összedörzsölte kezét. Na itt lesz életem legjobb ágyában az álmom! A lakásba érve szájtátva gyönyörködött mindenben. Majd eljött az éjszaka. Repült a gyermek nagy boldogan a hálószobához tartozó külön fürdőszobába esti mosakodásra. Majd a hálóba. Ott a küszöbön megtorpant. Régi módi hatalmas ágy, és a földre terített matrac. Gondolkozott, majd elterült az széles ágyon... Addig, míg mi is a szobába értünk, és erélyesen rendre nem utasítottuk: Fiam, lábhoz!
Eltelt az első éjszaka. Éjjel hallottam ingerült kiabálásokat. Ne horkolj oly hangosan! Reggel a gyermek nem ébredt fel. Eltelt a nap. Csak az esti vacsorára jelent meg a kis kamasz. Kipihenten, jól megvacsorázott, majd a tv fotelbe süllyedt meccset nézni. Eljött 21.00 óra. Mindannyian nyugovóra tértünk. Ő boldogan tovább terpeszkedett a fotelba. Majd házigazdánk erélyes hangja riasztotta fel. Marcika, ez neked is szól. A gyermek méltatlankodva mondta. Egész éjjel nem aludtam a horkolások miatt. Most keltem fel, nem fogok tudni aludni. Válasz: Nem baj, akkor is megpróbálod. Kényszeredve jött a gyermek utánunk. Elkucorodott a földre vetett ágyon. Én abban a pillanatban aludni készültem. Majd Marci hangja rebbentett ki a szundikálásomból. Ma éjjel ugye nem horkoltok? Pános válasza: Ezt anyádnak mond... Én felhorkanva kérem a gyereket, : Fiam, ha azt mondod hogy apád horkol jobban holnap kapsz 5 Eurót. A gyermek lelkesen helyesel. Pános rákontrázik, én is adok 5 Eurót, ha azt mondod, az anyád horkol jobban. Marci válaszára egy rövid csönd után azt mondtam: Látod fiam milyen jó anyád van. Jó kis üzletet csináltam neked! 10 Euróért még horkolhatunk is! E színjátékkal elaludtunk. Éjjel a szomszéd szobákból hangos szóváltásokat hallottam. Reggelre derült ki, hogy ott is hasonló események zajlottak, mint nálunk. Marci csak délben került ki az ágyból. Fáradtan mondta, hogy megbocsájtja az éjjeli szerenádunkat, ha megadjuk a tartozásunkat. Pános előveszi a pénztárcát, majd érintetlenül zsebre vágta . A gyermek értetlenül nézi. Pános teljes komolysággal elkezd Marci felé számolni.Te tartoztál egy régi fogadásból 5 Euróval. Mi tartozuk 10 Euróval. 10-5=5 5+ 5=10, 10-10=0, tehát pácik vagyunk. Nem tartozok tehát semmivel. A gyermek aki az osztály legjobb matekosa, egész nap a fejét vakargatva számolt.
Még egy lidérces éjszakát aludtunk. Fiam boldogan számolta a pillanatot, mikor érünk a tesómhoz, ahol 3 szoba, nappali és rengeteg ágy van. Arra nem számított, hogy a kiskutyák este nem tudnak kint aludni. Azt sem számolta, hogy testvére is ott alszik és a gyerekek is mind otthon lesznek.
A szalonban alvás kilőve a pisis kutyák miatt, és az éjjeli tévézők miatt. Az egyik gyerekszobában mi, a hálóban a tesómék és a másik gyerekszobában, ahol egy nagy ágy van, a 4 felnőtt gyermek. A padló fűtés miatt nem volt gond a földön alvás. És a 3 fiú gavallér módon Áginak kellett, hogy ossza az egyetlen ágyat.

Szegény Marcim tegnap este mikor mondtam, hogy nemsokára vendégeket várunk eszébe jutott nemcsak utolsó téli rémálma, hanem élete összes utazásának ágyai.
És eszébe jutott:
Te tartoztál egy régi fogadásból 5 Euróval. Mi tartozuk 10 Euróval. 10-5=5_ 5+ 5=10, 10-10=0,tehát pácik vagyunk.

Azt még hallottam, hangosan, ingerüléten mondja: Tudom jogaimat:...
12.§ exw to dikaioma na pw tin gnwmh mou kai na tin akoun oi megaloi kai na tin pernoun sovara.
19§. exw to dikaioma na prostateuomai apo to na pathw kako h na me kakometaxiristoun sto soma h sto mialo
31§. exw dikaioma sto paixnidi kai thn ksekourash

A gyermekjogok paragrafousával ki van táblázva a szobája és az én irodám. Időnként idézi is felénk:

12.§ Jogom van a nagyok felé kimondani a véleményemet, és ők komolyan kell, hogy vegyenek.
19§. Jogom van, hogy megvédjem magam attól, hogy rosszat tegyenek a testemmel, vagy az agyammal.
31§ Jogom van a játékra és a PIHENÉSRE!
Most a jogait nem olvasta fel nekünk. Csak annyit mondott: MINDENKI AKI IDE ÉRKEZIK A FÖLDÖN ALSZIK! Értettétek mit mondtam: A FÖLDRE MINDENKI!!!

Mindezt két eset miatt jutott eszembe:
Valóban vendégeket várunk, és tegnap egy család részére nem az általuk megrendelt egy apartmant adtam, hanem önkényesen két szomszédos stúdiót.

Ágival próbáltam beszélni a Skype-on, de a Marci volt a gépnél

[13:41:40] Horváth Balázs: Szia! Ági vagy?
[13:42:05] Ónodi Ágnes: nem
[13:42:22] Horváth Balázs: Akkor bocsánat Marci! Nem is zavarok!
[13:42:38] Horváth Balázs: Milyen volt a sóskás süti?
[13:43:43] Ónodi Ágnes: what is sóskás süti??
[13:44:05] Horváth Balázs: amit anya sütött tegnap.
[13:44:24] Ónodi Ágnes: aaa...i don't liked it
[13:44:49] Horváth Balázs: Tudom, azért kérdezem.
[13:45:01] Ónodi Ágnes: hahaha!
[13:45:10] Horváth Balázs: na tényleg nem zavarlak!
[13:45:12] Horváth Balázs: Szia!
[13:45:33] Ónodi Ágnes: szia!

Ági írta:

Marci fiam kihasználja az utolsó szabad napjaimat, étkezési igényeinek kielégítésére.
Ez a családom egyéb tagjainál nagy felháborodást vált ki.
Marci édes szájú, a többiek meg a sós túrós dolgokra vágynak. Nagy összecsapások minden harmadnap a konyhai atrakcióim miatt. A győztes mindennap a gyermek.
Tegnap megint kövér elégült mosolya konstatálja a konyhába érve Marci: Á, anya senki másnak nem kedvez, megint csak én kapok egy tepsi sütit. Hasát ütögetve felfedi a tepsire terített konyharuhát. Rámered a gőzölgő ételre. Pános kaján vigyorral szemléli a kiskamaszt. Én töröm meg a vihar előtti csendet.
Ma sem te, és sem te nem esztek. Spenótos lepényt sütöttem magamnak.
Mire Marci felhökken: SZABOTÁZS!!!
A receptek ételei közt olvashattok arról, hogy készül a nyárelő kedvenc ételem.

Egyszer-egyszer én is bevetem ezt a szabotázs-t. De ez a süti nagyon finom lehet. A mai paprikás csirke helyett szívesebben enném.

Szegény Marci!