Görög népi időjárás megfigyelési szokások
Elnevezése:
?? ????????? (?????+?????). A Merominia ( Mines +méres), azaz Hónapok és napok.
?????????? (?????+??????). Mina allagi azaz Hónapok és változás.
Más görög elnevezések erre az időszakra, melyeknek jelentése azonos a fentiekkel: ?????????, ?????????, ?????????, ???????????, ??????????, ???????????, ????????? ? ??????, ?????????, ??????, ???????
Tegnap telt el az év első 12 napja.
A lényege, hogy az év első 12 napjának időjárását megfigyelték, és átvetítették azt a teljes hónapra.
Területenként léteztek más megfigyelési szokások is.
Peloponéssoson, augusztus első napjának időjárása jelentette az teljes augusztusi időjárást.
Augusztus második napja a szeptemberi időjárást jelezte elő.
Leszbosz szigetén július 26.-tól augusztus 06.ig figyelték a napokat az év teljes szakaszára.
/ Itt emlékeztetlek benneteket, hogy ez a megfigyelési időszak is valóban jó lehetett. Ekkor kezdődik a nagy hőséget elűző heves viharos. emlékeztek esőkérő népi ünnepek időszaka 27-31.07. szakasz./
Kithirán július 20.tól számolták a napokat.
Pontios-on február első napjától kezdve számoltak egész évre.
Mivel az ország területén a tenger és a domborzat miatt a klíma más és más, ez az eltérési szokás érthető.
A megfigyelésii napokban tilos volt a munka.
Azt is hitték, hogyha a favágó ezen napokon fát kivágott, az a fa később gyorsan elrothadt. Ruhát sem moshattak ez idő alatt. Az a ruha gyorsan elfoszlott. Mivel a 12 nap egy évet jelentett számukra, ez az év gyors forgását jelentette, és amit használtak ez idő alatt, az azonos gyorsasággal romlott meg.
Ne történtek eljegyzések, házasságok de még kommendálások sem! Félek, hogy az is gyorsan felbomlott volna.
Az asszonyok ez idő alatt éjszaka nem mostak hajat, és nem fürödtek, sőt az otthonukat sem hagyták el.
Az asztrológusok az Illés Próféta időszakát figyelték. Úgy gondolták, hogy Illyés Próféta felelős az eső és a viharokért.
A csillagászat megfigyelése fontos volt tengerészek, de láthatólag a szárazföldiek részére is. Ezeken túl az állatok, bogarak, madarak életéből, viselkedésük, megjelenésükből is fontos megköveteztetéseket tettek.
A Nap-nak is megfigyelési szerepe volt.
Amikor a nap felkel és fényes, akkor változó időjárás lesz.
- Amikor süt egész nap kereken szépen süt és a következő napon is jó idő lesz.
- Fehér nap, fekete nap.
- Amikor a nap párában kel fel, akkor következő nap esős és szeles lesz.
- Felkelő nap ha körökkel van bevonva, szép időt jelent.
- Ha vörös a lenyugvó nap, akkor másnap szél lesz.
stb.
www.antroni.gr/cms/paradosi/2008-09-25-17-46-16/945-pos-diavazoume-ta-merominia -
www.antroni.gr/cms/paradosi/2008 ... -merominia
??? ?????????? ?? ?????????
Az állatok:
Ha, a kakas idő előtt kukorékol, akkor időjárás változás lesz.
Ha, az állatok az ólban ugra-bugrálnak, akkor eső várható.
Ha, a pókháló leng, akkor rossz időt sző.
Ha, a darazsak a házon belül raknak fészket, akkor hideg tél várható.
Ha, a madarak alacsonyan repdesnek, akkor eső várható.
Ha, a rákok előjönnek a sziklák közül, akkor esőt várható.
Amikor csípnek a legyek, akkor is eső várható.
Ha a fenyők teli lesznek tobozzal, akkor nehéz tél várható
stb...
Az ókorban az évkezdet nem januárban, hanem az érési, begyűjtési, aratás időszakában kezdődött. A népi megfigyelések az ókori évezredekre vezethetők vissza. Így területenként az ország népei a holdjárási megfigyelésekre, ill. az év bizonyos hónapjainak napjait tekintették meghatározónak, hogy az egész évre fel tudjanak majd készülni, a mezőgazdasági és állattartási munkákhoz.
Ha ez a megfigyelési szokás hihető, akkor milyen időnk várható 2016. évre ?
Az év első 3 hónapja jeges, hideg és csapadékos lesz.
Áprilisban lesz havazásunk, majd hirtelen köszönt majd be a nyárias jó idő.
Lesznek erős déli meleg szelek, rettenetes kánikula, és száraz nyár.
A nyár dereka csodálatos lesz. Tiszta éggel, nappali nagy meleggel, és esti hőséggel, és mozdulatlan tengerrel.
Meleg őszi napok várhatók.
A november és a decemberi hónapunk is enyhe lesz, kis csapadékkal szórványosan.
Magyar népi időjárás megfigyelési szokások.
www.treemail.hu/magazin/cikkek/honapokhoz-kotodo-idojarasi-regulak -
www.treemail.hu/magazin/cikkek/h ... si-regulak
Hónapokhoz kötődő időjárási regulák
Az emberiség évszázados megfigyelési majd mérési tapasztalatok alapján az év hónapjaihoz és napjaihoz különböző időjárási szentenciákat, törvényszerűségeket alkottak, amelyek minden egyes parasztkalendárium részévé váltak.
Januárius, azaz a Télhó vagy Boldogasszony hava
A parasztregulák szerint az év első hava döntően befolyásolja az esztendő időjárását.
Ha januárban nincs fagy, akkor lesz márciusban és áprilisban. A mondás valóban beválik. „Ha ezen hónapnak első napján a nap veres felhővel jő fel, a parasztok jövendölnek havas, háborgó időket, hadakozásokat: ha szép tisztán jő fel, bő esztendőt: ha azon éjszaka olvasztó kemény szél fúj, döghalált”.
Ha a hónap második napján tisztán kél fel a nap, termékeny esztendőt, vízáradást, sok esőt várhatunk. Január 6- án Vízkereszt napján, ha csepeg az eszterhély, azaz olvad a hó vagy a kerékvágásba víz ered a hóból, termő időre, korai tavaszra számíthatunk.
Hogyha szépen fénylik a Vince, megtelik borral a pince, gabonával a pajta s csűr, Mihály így jó édes bort szűr”.
A mondás szerint, ha Vince napján derült az idő, jó lesz a szőlőtermés. Mihály napkor már érett bort ihatunk.
„Pál fordulása ha tiszta, bőven terem mező, puszta;
Ha szeles, jó hadakozása, Ha ködös, embernek sírt ás;
Ha pedig havas vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves”.
Pál neve napja az év egyik leghidegebb napja. Sokak ezt tartották tél fordulónak. Ha Pál ugyanis köddel fordul, akkor a hidegnek köszönhetően sok lesz a hűléses megbetegedésből fakadó halálozás.
Ebben a hónapban az állatok is jelzik a tél minőségét, hiszen „ha a farkas ordít, a róka csahol, az állatok bujkálnak: erős telet éreznek”.
Februárius, azaz a Böjtelő hava
A népi hagyomány úgy tartja, ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2-án) süt a Nap, nagyobb hideg lesz azután, mint azelőtt volt. Ha a február meleg, akkor a Húsvét lesz igen zord. Február másodikához kötődik a barnamedve ébredése is, de erről bővebben a későbbiekben írunk.
Azt azonban szinte mindegyik szentencia megállapítja, hogy ha február elején szokatlanul meleg az idő, akkor annak meglesz a böjtje, az igazi tavasz ugyanis nagyon sokáig fog váratni magára.
A mondás szerint jégtörő Mátyás „ha nincs, jeget csinál, elrontja, bontja, ha talál. A jeget olvasztja Mátyás, töri és rajta likat ás..”
Ha a pacsirta Zsuzsanna (február 19-én) napján megszólal, akkor vége a télnek, érkezik a tavasz.
Március, azaz a Böjtmás, Tavaszelő hava
A március igencsak bővelkedik időjárási jóslatokban. Ha március 10-én fagy, akkor még negyven napig számíthatunk hidegre. Gergely, március 12-én megolvasztja Mátyás jegét. Március 18-án, 19-én és 21-én Sándor, József, Benedek hozza zsákban a meleget.
Tavaszelő havára egyre több olyan hiedelem született, amely az ültetéssel, a gabona- és gyümölcsterméssel, termesztéssel foglalkozik.
Ha Böjtmás hava száraz: Szent György hava nedves, Pünkösd hava híves, bő bor, búza lészen; a hóesés ártalmas a veteményeknek ebben a hónapban. Mennyi köd lészen ebben a hónapban, annyi záporeső lészen a nyárban, mennyi harmat Húsvét előtt, annyi fagy lészen Húsvét után.”
Gábor napja (március 24-e) a káposztaültetés, 25-e pedig a gyümölcsfák oltásának ideje.
„Virágvasárnapján ha szép az idő, a gyümölcsfáknak hasznos, ha rút pediglen, ártalmas. Nagypénteken ha eső esik, a földmívelőknek igen jó; ha Húsvét napján esik, minden vasárnapon Pünkösdig eső fog esni, és változó időket várhatni. Ebben a hónapban ha a gólya és fecske jókor hazajönnek, jó szerencsés időt jelentenek.”
Április, azaz Szent György hava
Amennyiben április 6-án esős az idő, akkor nagyon keserves, szűkös esztendő várható.
Ha Tiburtius (Tibor, április 14-e) napjára a rétek meg nem zöldülnek, a parasztok nem reménylik a föld termékenységét, ha viszont ez a hónap nedves, bőséget várnak.dquo;
Ha április havában Szent Márk napján a fülemüle hallgat, akkor változó tavasz várható, ha énekel, dalával csodás tavaszt hirdet.
A Szent György (április 24-e) napi virág ha bőven terem, bőségre, ha nem terem, drágaságra mutat.
Május, azaz Pünkösd hava
Május havában van feladatuk a fagyosszenteknek. Pongrác(május 12-e), Szervác (Május 13-a), Bonifác (május 14-e), Orbán (május 25-e) fagypont közeli lehűlést hoznak. Természetesen ez nincs mindig így. Valószínűleg a néhány évben előforduló fagykár komoly károkat okozott a fölművelőknek, ezért minden esztendőben aggodalommal várták ezeket a napokat.
További babonák szerint a Pongrác napi eső kifejezetten jó a mezőnek, de ártalmas a szőlőnek. A Pünkösd napi (május 28-a) eső haszontalannak számít.
Ha május hava nedves, akkor a következőben szárazság lészen.”
Június, azaz Szent Iván hava
A kalendáriom szerint ha Medárd napján esik, akkor negyven napig el sem áll.
Ilyenkor ugyanis „előjőnek a Nap Rákba menetelivel az esőt hozó nedves csillagok.”
Ha azonban aznap tiszta, derült az idő: „kellemetes, jó nyár lészen.”
Június az egyik legcsapadékosabb hónapunk, ezt tudták jól a parasztemberek is. Általában ekkorra időzítették a nedvességet szerető és jól tűrő növények ültetését, ilyen volt a len, a retek és a gyógynövények.
Margit napján, május 10-én ha esik, tizennégy napig esik.
Július, azaz Szent Jakab hava
A néphit úgy tartja, ha Sarlós Boldogasszony napján eső esik, sokáig tart, vagy negyven napig.
Július Margitja „felhőtől fél, égi háborút vél.”
Mária Magdolna napján, július 22-én ha tiszta az idő „jó, ha esős: ártalmas, mivel canicula ekkoron áll bé.”
A sokévi mért adatok szerint Július a legmelegebb, egyben a legzivatarosabb hónapunk. A párás, fülledt levegő igen megviselte az emberi szervezetet, ugyanakkor kedvezett a levélpusztító gombák elszaporodásának is, amely erősen rontotta a jó dió- és mogyorótermés esélyét.
Augusztus, azaz Kisasszony hava
Míg júliusban 13-át tartották a szabadban való fürdés kezdőidőpontjának, addíg augusztus 10-ét Lőrinc neve napja a fürdési szezon végét jelentette. A Lőrinc napi szokások szorosan az őszhöz kapcsolódtak. Ha ezen a napon szép az idő, akkor hosszú, nyugalmas őszre, vénasszonyok nyarára lehet számítani. Az esőtől azonban .lőrinces. lesz a dinnye, különösen ha az sárga és a körte.
Augusztus 21-e Bertalan napja sok helyen már az ősz kezdetét jelentette.
Szeptember, azaz Szent Mihály hava
A hagyományok szerint szeptember 1-jén Egyed napján időjárás - változás következik be. Ha szeptember 2-án derült, napos idő van, négy hétig nem lesz eső. Netán ha esik is, nem lesz jelentős, nem rohadnak el tőle a növények és a szőlő. Szeptember 17-én a parasztember az eget kémleli, hiszen a babona úgy tartja, hogy amilyen idő van aznap, olyan lesz a jövő évi tavasz.
A Máté napját követő hetet pelyvahétnek nevezik, amikor nem szabadott vetni.
Ha szép volt az idő, akkor öröm volt a házak táján, hiszen jó szőlőtermésre, sok borra számíthattak a gazdák. A babonások szerint ahányszor fagy Vencel előtt, annyiszor fagy majd május 1-je, Jakab napja után. Az ősz kezdőnapja Szent Mihály neve napja, amely igencsak bővelkedik időjárási regulákban. Ha Mihálykor dörög az ég, jó őszt, de nagy telet várhatni.
A pásztorok kiokoskodták, hogy „Szent Mihály-nap iccakáján ki kell menni a keresztútra, amerről fú a szél, olyan idő lesz: ha északról fú, akkor hideg tél lesz, ha délről fú, vagy másfelől, akkor enyhe idő lesz.”
Ha a hónap elején vagy közepén a gólyák és a madarak útra keltek, közeli télre lehetett számítani.
Október, azaz Mindszent és a Vándormadarak hava
Az október a lombhullás megkezdésének dátumaként szerepel a régi naptárakban.
Ezek szerint „ha a fák levelei soká hullanak le, nagy telet várhatunk. Ha hamar, akkor hamar hideget és jövőre bőséget jelentenek. Ha sok levél marad a fákon, akkor sok hernyó támad jövőre.”
Az anyaföld is pihenőjére készül, a vándormadarak útra kelnek. Október 23-án János napján, amikor már alaposan megrövidültek a nappalok, kezdték délutántól meggyújtani a lámpásokat.
Simon napján, október 28-án már tanácsos volt felöltözni, mert akkor már hidegre fordult az idő: „Megérkezett Simon-Júdás, Jaj neked, te pőre gatyás!”
November, azaz Szent András hava
Szent András havában november 11-én vizsgálják a parasztok „Márton lúdja mellecsontját is, mely ha veres: nagy hideget, ha fejér: sok havat, ha fekete: esős őszt és állhatatlan, változó, háborgó, rút telet várnak.”
Az alföldi megfigyelők szerint amilyen időben van részünk Erzsébet (november 19-e) és Katalin (november 25-e) napján, olyanra számíthatunk Karácsonykor is.
December, azaz Karácsony hava
Semmilyen tudományos alapja nincsen, de
a néphit szerint, ha december 13-át követő tizenkét nap időjárásában napról napra megfigyeljük a változásokat, következtetni tudunk az eljövendő tizenkét hónap időjárására.
Luca vagy Szilveszter napján a makóiak már tudták, hogy milyen időjárásban lesz részük a következő évben. Egy nagy fej vöröshagymát tizenkét cikkelyre vágtak. Mindegyik cikkely egy-egy hónapot szimbolizált. Besózták a gerezdeket majd a kemence tetejére tették. A babona szerint melyik gerezden elolvadt a só és meglevesedett a hagyma, az a hónap csapadékos, amelyiket nem járta át a só, az a hónap száraz lesz az új esztendőben.
Másik híres mondás szerint, ha „Midőn Karácsony hava zöld, Húsvét napján havas a föld.” A fekete Karácsony fehér Húsvétot jövendöl.
Karácsonykor a szél alakulását is érdemes megfigyelni, ha ugyanis „Karácsony éjszakáján ha napkeletről fúj a szél: marhák dögét, ha napnyugotról: emberek halálát jelenti, ha délről: sok betegséget, ha éjszakról: jó esztendőt hoz”.