TÉMA:

Marci fiam kihasználja az utolsó szabad napjaimat, étkezési igényeinek kielégítésére.
Ez a családom egyéb tagjainál nagy felháborodást vált ki.
Marci édes szájú, a többiek meg a sós túrós dolgokra vágynak. Nagy összecsapások minden harmadnap a konyhai atrakcióim miatt. A győztes mindennap a gyermek.
Tegnap megint kövér elégült mosollyal konstatálja a konyhába érve Marci: Á, anya senki másnak nem kedvez, megint csak én kapok egy tepsi sütit. Hasát ütögetve felfedi a tepsire terített konyharuhát. Rámered a gőzölgő ételre. Pános kaján vigyorral szemléli a kiskamaszt. Én töröm meg a vihar előtti csendet.
Ma sem te, és sem te nem esztek. Spenótos lepényt sütöttem magamnak.
Mire Marci felhökken: SZABOTÁZS!!!
A receptek ételei közt olvashattok arról, hogy készül a nyárelő kedvenc ételem.

Hm.. Gyerekek, hiszitek, nem hiszitek, a MAGYARNÁL OKOSABB, LELEMÉNYESEBB EMBER NINCS A FÖLDÖN HÁTÁN!
Hajókirándulásunkon két fiatal, akik élnek hanak a tengei utakért, egy leleményes trükköt mutattak meg felénk.
Remélem meg mutathatom majd nektek, amit ők láttak a tengerfenéken.
Mi volt a különlegeség, amin elámultam. (Nem csak én, de a teljes hajótársaság!)
HOGYAN KÉSZÍTS VÍZALATTI FELVÉTELEKET?
VÉGY EGY EGY KG-OS JÓL ZÁRÓ CSATOS ÜVEGET.
A VIZBEMERÜLÉS ELŐTT A LEVETETT ALSÓNARDÁGODDAL, ZOKNIDDAL TÖMD KI, ÚGY, HOGY A FÉNYKÉPEZŐGÉPED BIZTONSÁGOS MOZDULATLANSÁGBA LEGYEN BENNE.
EZEKUTÁN MERÜLHETSZ A VÍZALÁ.
DE ELŐTTE ÁLLÍTSD VIDEÓRA A KÉSZÜLÉKED!

:

Tegnap este jóóót nevettem itthon a párom megjegyzésén.
Éva a tesom most hozta vissza Marcit otthonról, és egy pár napig kipiheni majd az út fáradalmait.
Pános a kanapé jobb oldalán nyugiba nézné a tv-t, Éva a kanapé másik sarkán fekve, szintén megpróbálná értelmezni a görög műsort.
Majd Pános egy hirtelen vigyorral felkönyölölve megkérdezni tőlünk:
Tudjátok-e, hogy honnan lehet megtudni egy emberről, hogy az magyar?!
Mi idéltenül néztünk rá, hogy hogy fakadt ki belőle ez a kérdés.
Nem tudtunk választ adni.
Majd a kedvesem vigyorogva válaszol:
Minden magyar alvás közben tornáztatja a lábfejét!
(Ehhez tudnotok kell, hogy ez családuink valamennyi tagjára igaz. Marci a sok gyaloglűás és a foci edzések miatt végez láblazító gyakorlatokat, én a sok loti futi miatt. Éva a körömcipőbe zsúgorítottlábát próbálta elenyeszteni...stb.)
Valóban én ezt a szokást még görögnél nem láttam.
Éva most indul a partra. Pánossal fogadást kötöttek, hogy minden ember 10 Euró. Végig haladnak majd a part 3 km.es szakaszán, a napozó ágyakon fekvőket végig nézik és megkérdezik milyen nemzetiségű.
Majd mondom a találatot!

A témában kutatok, hogy a sziget megélhetése mi lehetett régen. A természetből.
Mert hogy a sziget területét 60%-ban pinea fenyő borítja,- alj növényzetként a páfrány.
Azt tudom, hogy még a bulgár megszállás idején,- náci- a bulgárok hoztak ide fél oldalas agyag amforát. A derék magaságban bevágott fenyőfa oldalához oda kötve ezt.
Sajnos, én már ezekből az amforákból egyet sem találtam.
Ez a mesterség tehát már kihalt.
Évián járva 20 éve még láttam, hogy sokan élnek ebből. Ők nylon zacskót kötöttek a fa oldalához. Ott Loutro Edipso volt a kedvenc területem, de e fürdővárosból a hegyek felé véve utunkak számtalan helyen láttanm e megélhetési formát.
Vajon a turizmus beköszöntése oda is, valamit a számtalan tűz megszüntette ezt az élet formát?
Hisz itt is még 15 éve jó megélhetésként tartották számon a gyanta gyűjtését. Ma már nyoma nincs.

epa.oszk.hu/01100/01192/01478/pdf/720-728.pdf - epa.oszk.hu/01100/01192/01478/pdf/720-728.pdf
www.agrianna.hu/borostyanko_keletkezese - www.agrianna.hu/borostyanko_keletkezese

Keletkezése, eredete
Eredet:


zárvány1_kiskép A balti vagy keleti borostyánkő 37-42 millió évvel ezelőtt keletkezett. Ezalatt az idő alatt a fák gyantája megkeményedett, és széttöredezett, amely kialakította a balti borostyán egyedi varázsát.
Abban az időben amikor a borostyánkő el kezdett formálódni egy Fenno-Sarmatia nevű anyag fedte a mai Skandinávia területét, mialatt a mostani Európa a Thetys tenger alatt feküdt. A kontinens belsejéből az Eridan folyó szállította a növények nedveit, és deltájában tette le hordalékát, amely a mai Gdansk öble. Itt található a legnagyobb borostyánkő lelőhely. Fenno-Sarmatia-t eocén borostyán erdő borította. Ez egy vegyes erdő volt, főleg fenyők és tölgyfák, a Pinus succinifera nevű fenyő által termelt gyantával, amely a legfontosabb fajta volt. Itt-ott magnóliák, mamutfenyők és cimetfák nőttek. Tuják és ciprusok egyaránt bőségesen teremtek, mint ahogy az aljnövényzetben a mohák és a páfrányok. Az aljnövényzet valószínűleg átitatódott vízzel, máskülönben a fákról lecsorduló folyékony gyantát elnyelte volna a talaj.
A balti borostyán (succinit) egy 40 millió évre visszatekintő őskövület. 3-8%-ig tartalmaz borostyánsavat. Más megkövült gyanták ( pl. retinite) csak kevesebbet, vagy egyáltalán nem tartalmaz ilyen savat. A legtöbb őskövület retinite.
A borostyán természetes színe a világossárga, vagy a méz szín. Ez valószínűleg a történelem előtti Pinus succinifera gyantájának színe. Más típusú borostyánok sötétebb színe az oxidáció eredménye. A külső réteg gyakran egyenetlen és töredezett, ezt hívják kéregnek. A fehér és opálos borostyán színét, buborékos szerkezetének köszönheti. A borostyán színe, és átlátszóságának foka a benne található levegőbuborékok számától és méretétől függ. Egy igazán habos darab akár egymillió buborékot is tartalmazhat négyzetcentiméterenként.

Összetétel:

Szén: 61 - 81%

Hidrogén: 8,5 - 11%

Keménység: 2,0 - 2,5 a Mohs skálán (kissé keményebb mint a gipsz)

Sűrűség: 0,96 - 1,096 g/cm3 (a borostyánkő úszik a víz felszínén)

Olvadási pont: 548,6 - 572 °F

Gyűjtés, bányászat:

A legrégebbi és legegyszerűbb módszer, hogy hozzájussunk a borostyánkőhöz, ha összegyűjtjük a tengerparton. A legnagyobb lelőhely a Balti – tenger alján található. A vihar által keltett hullámok gyakran partra sodorják a borostyánkövet. Régebben speciális halászhálót használtak a borostyánkő felszedésére.

A másik módszer a „kotorászás”. Egykoron az emberek hosszú botokkal kutatták a tengerfeneket. A borostyánkő homokkal és kövekkel fedve található a tenger alján. Ha a homokot és a köveket „elkotorjuk” a borostyánkő a felszínre jön, lebeg.

Ukrajnában néhány olyan bánya van, amely csak egy üreg, amit fából készült palánk vesz körül. A nagyobb kőbányákban is külszíni fejtéssel dolgoznak. Ezek hozzák a legnagyobb nyereséget. A bányászok mechanikus pumpát használnak, hogy eltávolítsák a vizet az aljzatról. Ezután hálót vesznek, és kifogják az úszkáló borostyán köveket.

Zárványok:

zárványo3_kisképA fákról lefolyó folyékony gyanta halálos csapdát jelentett minden állatra, amely az eocén erdőben élt, vagy arra járt. Repülő rovarok ültek a süppedős gyantacseppben. Az erdő legkisebb mozgó lakója is csapdába eset a hömpölygő gyantafolyamban. A növényeket is tőrbe csalta a lecsöppenő gyantacsepp, míg az ugráló állatok vagy bele léptek, vagy bele estek a gyantapocsolyába. Azokat a teremtményeket, amelyek egy nagyobb darab borostyánba zárva csapdába maradtak, hívják zárványoknak. Megőrizve negyven millió évet, szépségükkel gyönyörűséget okoznak a műértőknek, és kifizetődő témát adnak a tudományos munkának. A borostyánokban csaknem kizárólag gerinctelen állatokat találunk. Az egyetlen gerincesek, amely teljesen ép állapotban megmaradtak, gyíkok voltak. A madarak és az emlősök is letették névjegyüket toll és szőr formájában. Az eocén borostyánerdő rovarvilágában a kétszárnyú rovarok voltak az uralkodó faj.

A borostyán fákat gyakran látogatták hangyák és levéltetvek, melyek valószínűleg átrágták magukat a fatörzsön élelem után kutatva. Szintén az eocén borostyánerdő lakói voltak a bogarak, és egyéb repülő rovarok. A termeszeket szintén meg lehetet találni az erdőben. Manapság ilyen rovarok csak a meleg éghajlaton élnek. Egy igen ritka áldozata a gyantának a kérész volt, amely csak egy napig élt. A borostyánban általában csak kifejlett rovarokat találunk. A kevésbé mozgékony lárva alakokkal, jóval ritkábban találkozunk.

zárványok2_kisképA pókfélék közül leggyakrabban atkákat láthatunk. Habár igaz, hogy mikroszkópikus méreteik miatt gyakran észrevétlenek maradnak. A pókok gyakran a borostyán csapdába ejtik zsákmányukat. Néhány esetben áldozataikkal együtt találjuk meg őket. A hosszú lábú kaszáspókok képesek voltak kiszabadulni csapdájukból, csak a lábaikat hagyták ott bizonyíték gyanánt. Sajnos, néha egész példányokat is lehet találni. Az eocén gyantában nem csak részletek maradtak meg a morfológiai szerkezetekből. A borostyánt vizsgálva tanúi lehetünk a legfontosabb eseményeknek. A mostanában talált zárványokra alapozva, következtetni tudunk az eocén korabeli gyanta formájára. Valószínűleg igen folyékony volt, egy igen kis méretű atka teljesen elsüllyedt benne.

A borostyánban megőrizve maradt a negyven millió évvel ezelőtti világ egy kis részlete. Ami megmaradt, hovatovább, lehetővé teszi számunkra, hogy igen pontosan létrehozhatjuk az egykori borostyán erdőt. Talán egy nap, köszönet ezeknek a néma szemtanuknak, a borostyán összes titkára fény derül.

Ági írta:

Mert a tizenkét hónap mindenkihez jó vagy rossz- aszerint, hogy ki mit vár t?lük.

És ez szinte mindennel így van.

A tizenkét hónap -görög mese

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreganyó, aki gyógynövényeket gy?jtött az erd?ben. Egy nap egy barlangra lett figyelmes. Óvatosan, vigyázva bedugta a fejét, s uramfia, ugyancsak elcsodálkozott. Tizenkét egyforma suhancot látott ott egy padkán ülni egymás mellett, szép sorjában. Voltak köztük lányok és fiúk, az egyik fehérben volt, a másik zöldben, a harmadik aranysárgában: ?k voltak a tizenkét hónap. Meg is kérdezték az öreganyót:

* Mondd csak meg nekünk, melyik hónapot tartod a legszebbnek?

Az öreganyó végignézett rajtuk, és ezt válaszolta:

* Mind a tizenkét hónap igen szép. Januárban hullik a hó, februárban esik az es?, márciusban bimbóznak a rügyek - mind a tizenkét hónap egyformán gyönyör?!

Akkor a tizenkét suhanc felállt, és így szólt az öregasszonyhoz:

* Gyere csak közelebb, kedves öreganyó! Add csak ide nekünk a kosaradat, és a kend?det! - színültig telerakták ?ket ragyogó arany és ezüst pénzdarabokkal. Az öreganyó kedvesen megköszönte jóságukat, és elindult hazafelé.

Ennek az öreganyónak a szomszédságában egy gonosz vénasszony élt, aki folyton ott sündörgött a házuk táján. Most is bekopogott hozzájuk.

* Ejnye, ejnye, hogy jutottál, lelkecském ehhez a sok pénzhez? - érdekl?dött ravaszul.

Az öreganyó jószív? volt, és mindent elmondott a szomszéd vénasszonynak. A szomszédasszony azonnal útnak indult, és egy nagy-nagy puttonyt is kötött a hátára. Megtalálta a barlangot, s ott bent egymás mellett ült a lócán szép sorjában a tizenkét fiatal suhanc. Megkérdezték ?t is, hogy mi járatban van erre, s arról is faggatták, hogy melyiket tartja a legszebb hónapnak. A vénasszony zsémbeskedve felelt kérdésükre:

* Egyik sem ér fabatkát sem, rossz valamennyi hónap! -

A suhancok erre elkérték a puttonyát, és megtöltötték valamivel. Hogy mivel, azt nem tudta a vénasszony, mert egy kend?vel letakarták. Nagy nehezen sántikált haza a vénasszony, mert a puttony alaposan nyomta a vállát és a hátát. Ahogy hazaért, rikoltozva szólította valamennyi gyermekét. A gyermekek és a vénasszonyok nekiestek mohón a puttonynak, hogy könyökig vájkáljanak a drága ezüst - és aranypénzekben, de mindannyian sziszegve és jajgatva kapták vissza a kezüket, mert csak a tetején volt néhány aranypénz, a többi bogáncs volt, szamárkóró és tüske. A vénasszony méltatlankodva szaladt át az öreganyóhoz:

* Mit tettél velem? Elmentem én is a barlangba, beszéltem én is a tizenkét suhanccal, megtöltötték az én kosaramat is, de pénz helyett nekem szamárkórót, tövist és bongáncsot adtak!

Az öreganyó most már magyarázhatta a pórul járt vénasszonynak:- Én azt mondta, hogy mind a tizenkét hónap egyformán gyönyör?, ezért adtak nekem pénzt. És te pedig azért kaptál bogáncsot, tövist, és szamárkórót, mert azt mondta, hogy rossz valamennyi hónap. Mert a tizenkét hónap mindenkihez jó vagy rossz- aszerint, hogy ki mit vár t?lük.

A napokban már érezhető, hogy a mindenki az utolsó vendég váró lakás, építő szépítő mozzanataik végére jár.
A falunk kiürült, és mindenki a parton tüsténtkedik. Pihenésként beülnek összeülnek valahol egy kis kávézásra és csevegésre. Ott aztán megy a pletyi. Egy ilyen eszmecserébe cseppentem én is a napokban.
Mondják, hogy Skála Panagiai öböl újra életre kel. Az öböl közepe a híres Golden Alexandra környéke szintén.
Mit is értek ez alatt?
Éjszakai beach bárok nyilnak.
Mesélik, hogy egy 15 éve itt ez a sziget egy kis Mikonos volt. A törzs helye volt az ország és a világ híres előadóinak. Olyan élet volt, amit én el sem tudok képzelni. Híres előadók, és fiatalok tömege. Potámiától Limenásig 20 discó, 10 éjszakai görög mulató, és az egész sziget teli teli fiatallal. Aztán jött egy apartman építkezési hullám. Az új szállások viszont már nem a bulizó fiatalokat igényelték, hanem a családosokat, akik csendre vágytak. Elkezdődtek a feljelentgetések, ami azt hozta, hogy a birósági büntetések kifizetése után sorra bezártak a bulis helyek. Majd megszűnt a forró vérű fiatalság is. Az elmúlt 7-8 éve mi a csendet és nyugalmat hírdetjük az egész szigeten.
No, ezen kezdődik az éles vita.
Voltak akik hajba is kaptak.
Én először csendes hallgatóként üldögéltem. Hallgattam őket és az érveiket.
Azok, akik üzleteket működtetnek, vagy működtettek, azok ezen a csenden fel vannak háborodva. A szállásadók verték az asztalt, hogy márpedig naponta 5-ször feljelentenek majd minden éjszakai bulizost. És igen is bezáratják azokat még a szezon végéig.
Kiváncsi leszek a fejleményekre.
Én magam ismerem ezt a csendes békés életetet is, és még Krétáról Heresonisos, Stalida, Mállia részről ezt is, azt is. Ott Krétán akkor kezdtem mikor még Stalidában összesen 5 szállás és két roggyant halásztaverna volt. Akkor távoztam, mikor már összeépült a 3 falu. Ekkor már őrület volt ott. Szenvedtem tőle. Én is és a vendégek is.
Az itteniek mikor hozzá szerettem volna szólni először leintettek. Nem tudod mit veszítünk a csend által. Aztán elmeséltem nekik, hogy itt valóban nem tudom. De ezt Krétán átéltem. ÉS NEM KÍVÁNOM. És bár itt élek, és bár a vendég elmegy, veletek meg a mindennapjaimat kell töltenem, én a csend párti leszek.
Minden eszközzel.
Ahol a szállásaim vannak, - az öböl közép és déli része- egyenlőre nincsenek veszélybe.
Az öböl északi, északi -közép részén viszont az idán beindul egy kis nyűzsgő élet.

Hát akkor OTYÉ Ági, OTYÉ!

Délután hazaérünk a kecske cumiztatból. Én a cumisüvegekkel ballagok a parkoló teréről haza felé, Pános még piszmog az autó körül. A 20.szomszédból hallok egy hangot. Hátranézek, hogy vajon ki kiabál. A hegyoldali háza teraszáról Barbara próbálja a déli szelet túl harsogni. Visszaintegetek neki, majd egy követ rúgdosva, tovább ballagok. Újabb monológ Barbarától, én csak kezem hátra hajtva intek: OTYÉ! Még háromszor otyéztam a távoli kurjongatásokra. Beértem a lakásba, itthoni ruhát váltok. Pános is utol ér. Dünnyögve csapkod. Mi bajod, kérdezem? Ő rám hörren, hogy igazán beavathatnám a mindennapi programjainkba. Most én meredek rá. Mondom, nem értem milyen programról beszél. Mondja, hogy hogy egyedül öltözök be a holnapi karneválra?! Megbolondultál? Honnan veszed, hogy beöltözök? Mondja, hogy ő csak némán figyelt és a fejét vakargatta látva a Barbarával folytatott beszélgetésem. Miért, kérdeztem, mit beszélgettem? Pánosz kérdezi, hogy miért te semmit nem hallottál abból,amire otyéztál? Nem, az ég világon semmit! Holnap reggel kávézni hívott, vagy kávéra jön hozzánk? Kérdeztem ártatlanul.
Hát de nem ám! Mi volt a párbeszédünk:
- Szia, holnap jössz a karneváli autó paravánra beöltözve?
-Otyé!
_ Kora reggel várlak!
-Otyé!
- Az arc kifestést segítesz majd elkészíteni?
-Otyé!
_ Akkor kora reggel kávé és öltözünk!
-Otyé!
Pánosz, ezeket látva és hallgatva forrni kezdett a méreg benne. Mi a csuda ütött az asszonyba? Hát nem azt beszéltük meg, hogy ha jó idő lesz, akkor Fanáriba megyünk karneválozni. Most meg talán mégis csak nem viccelt, mikor azt mondta a gyerekeknek, hogy juhásznak beöltözik, és kihajtja a kecskéket a felvonulásra. Megbolondult az asszony! Mi a csudát agyaltak ki ezek az unatkozó falusi nőK?!
Akkor nevetett fel szívéből, mikor rájött, hogy én jó szokásomhoz híven gondolataimba belemerülve autómatikusan vissza okéztam!

No, holnap majd kiderül megyünk valahová karneválozni, vagy sem...


Í

Honey írta:

Nem igazán jártam erre az utóbbi napokban, sőt inkább csak ma olvastam el az utóbbi napok bejegyzéseit is. Ennek oka a szokásos minden hónapban jelentkező 3 napos migrénem. Brrr. Még most se tiszta a fejem....
A sózásos szokás története nagyon tetszett. Ezek szerint abban a Xanthi feletti faluban jobbára törökös népek laknak?

Nekem a mai napról csak a medvés sztori jut eszembe. Február 2-a van, ma jön ki a maci a barlangjából és ha kijön, bizony meglátja az árnyékát (süt a nap!!!) és visszamegy aludni, vagyis nincs még vége a télnek. Ha nem lenne árnyéka, kint maradna, mert közeleg a tavasz. De amilyen hideg van ma reggel, szegény maci jobban tenné, ha ki se jönne!!!!

Ühüm, bár nem teljesen török, inkább egy ősmagyar letelepedett csoport, akik pumákoknak nevezi magukat. Mindenesetre a hideg háborus görög politikai helyzet miatt beszélik a saját nyelvük mellett a görögöt és a törököt is. Valamint muzulmán vallásúak.
Szegény Maci! Nálunk még a kis kecskék popojába is befagyott a bogyójuk. Ha felébredt a medve, hát tényleg igen rosszul járt!!! Várjon szerintem még 2 hetet, hátha a régi naptár igazabb!

Nem igazán jártam erre az utóbbi napokban, sőt inkább csak ma olvastam el az utóbbi napok bejegyzéseit is. Ennek oka a szokásos minden hónapban jelentkező 3 napos migrénem. Brrr. Még most se tiszta a fejem....
A sózásos szokás története nagyon tetszett. Ezek szerint abban a Xanthi feletti faluban jobbára törökös népek laknak?

Nekem a mai napról csak a medvés sztori jut eszembe. Február 2-a van, ma jön ki a maci a barlangjából és ha kijön, bizony meglátja az árnyékát (süt a nap!!!) és visszamegy aludni, vagyis nincs még vége a télnek. Ha nem lenne árnyéka, kint maradna, mert közeleg a tavasz. De amilyen hideg van ma reggel, szegény maci jobban tenné, ha ki se jönne!!!!

A hétvégén a falu apraja nagyja együtt volt. a karnevál kezdő hétvége volt. Nappal családi baráti összejövetelek, este a gyermekek maskarás házról -házra vonulása kezdődött meg, ill. parádés tűzijáték sorozat a falu főteréről.
Én magam is egy összejövetelen voltam. Idősek, fiatalok, vegyes korosztály volt a társaság. Hogy, hogy nem a termál fürdőkre vetődott a téma. Ekkor én elmeséltem a társaságak egy tavalyi Xanti feletti falucska termálfürdős élményét. A témámat azzal zártam, hogy olyan indokolatlan mocskot, még sehol sem tapasztaltam. Az egyik nagynéni, hümmögve vágja rá, hogy mit vártál tőlük?! Hiszen ők sótlanul jöttek a világra! Pánosz rácsap a szóra, és hátbavereget. No most légy okos, mond el mit jelent ez a kifejezés: sótlanul jöttek a világra.
Nem tudtam mit kezdeni a kifejezéssel. Beismertem, hogy most hallom elöszőr, de nem igen tudom értelmét.
No erre kezdődött az idős társaság meséje.
Még 25 éve élt ez a vallási hagyomány. Ma már nem.
Ahogy megszülte a gyermeket a bábaasszony, a körülötte levő segítő asszonyok megmosdatták az újszülötet, majd egy tiszta lepedőn kiterített kövér tengeri sóban meghengergették. ügyelve arra, hogy az elvágott és csomóra kötött köldökzsinor, a nemiszervek és az arcra ne kerüljön a sóból. Ezt a sót 3 napig tartották a gyermeken, úgy, hogy bebugyolálták a csecsemőt a nálunk is ismeretes pólyába. A 3 nap történt meg a sótól való megtisztítás.
Úgy vélték e sózás által nem lesz izzadtság szagú a gyermek és a tisztaságra szoktatják a későbbiekben.
És ezért használják még a mai napig is, hogy a török ember azért szagos, mert ő sótlan, azaz analatos.

Ti hallottatok már ilyen szokásról más népeknél, vagy esetleg otthon?

Elkezdődtek a karneváli előkészületek.

Tegnap itt Potámia falu egyik szórakozó helyén volt a megnyitó bál a faluszövetség résztvevőinek ill. azoknak, akik majd a karneváli forgatókönyvet, a felvonulási jelmezeket, a vidám, Dionisszoszi szövegeket összeállítják. Ma ugyanez a nyitóbál Panagiában van, mint zenés, táncos, vacsora est.
Azt kérdezitek mikor lesz Karnevál?
Számolok. Ha április 3.a húsvét nagy szombatja, akkor a bőjti napok 40 nap. Febr. 22. -e Tiszta hétfő, vagy ahogy ti tudjátok, húshagyó kedd. Végeredmény, a nagy bulik Február 19, 20, 21, lesznek a karnavál záró nagy bulik. Hát erre nem esküszök meg, hogy jól számoltam, de amint pontosan tudom írom!!!A karnevál két hetes, miszerint 11-án ciklo csütörtök. Itt a naptárom pedig 7.re írja apokriest, tehát karnevál kezdetet...
Otthon mikor lesz a tavaszi szünet és Húsvét?

Ki jön ki hozzánk látogatóba?

Honey írta:

Ági írta:

Honey írta:

Nem állom meg, hogy ne írjak ide is! Én is bennev agyok a buliban. Méhészkedni kint is lehet (ajjajj!!!). Idősek és betegek is vannak mindenhol, így én se maradnék munka nélkül.
Mikor is indulunk???

Akár most! Most van a tábli játékok ideje. Kint hideg, bent meg társasjátékoznánk.
Alig várom már, hogy a kis csapatból nyugdíjba menjetek és kiköltözzön valamelyötök. Szupi téli életünk lenne...

Mond, mennyire érzékenyek a méhek az erős szélre? Krétán vettem többhelyről zsálya és kakukkfű mézet. Sehol nem úsztam meg 12 Euró alatt a 900 g os mézet. Egy helyen rámertem kérdezni mitől ilyen drága. Mondták a szél miatt sokan elpusztulnak, ami megneheziti a méhészek munkáját.
3 üveggel vettem, mert mondta jóból is megárt a sok. Pánosz mindig esküszött a fenyőmézre, most viszont az ottani zsályát leszedve készítem neki a teáját az azonos mézből. Ma fogyott el az első, és megjegyezte, hogy még is csak többet kellett volna venni, mert legyőzhetetlen az aromája... Bár most is sajnálnám a 12 Eurót.

Ági! A méhek 40 km/h- nál nagyobb szélben nem tudnak repülni. Vagy csak alig. Többet dolgoznak, hamarabb elpusztulnak. Ráadásul a szél erős szárító hatással is bír, vagyis a virágokból kiszárítja a nektárt.
Na mármost, ha kevesebb a nektár, kevesebb a méz is.
Nehéz hordással a méhek kevés mézet termelnek>>>drága lesz a méz!
Valószínűleg ez lehet az oka a krétai méz drágaságának is. Én még nem is hallottam zsálya és kakukkfű mézről, nemhogy kóstoltam volna (errefelé nincs ilyen). De biztosan nagyon finom lehet. Itthon a favorit az akác és a vegyes virágméz. De gyakori a hárs, a vaddohány és a gesztenyeméz is. Bár ez utóbbiak csak termelőnél beszerezhetőek.
Itthon az akácméz ára: 1200-1800 Ft, vegyesméz: 1000-1400 Ft körül mozog/kg.

Az, hogy ez valóban csak zsája és kakkukfű méz erről itt az országban azt hiszem, csak Kréta győzhetne meg. Ott is a kistermelők méze. Kézpelj el a tengerszinttől 2000 m magasságig szirdokokkal szétnyilt hegyeket 500 km hosszoságban meg a jó ég tudja hány km szélességben. Ammerre a szem ellát térdigérő bozót zsája, kakukkfű családokból. a kakkukfűnek itt ezen a területen két fajtája létezik. Az illat azonos csak virág méretben egy kicsit eltérőek. És más növény nincs. A hegyekben csak kevés ciprus féle, boroka féle és egy kevés fenyő.
Leírhatatlan az aromája!

Ági írta:

Honey írta:

Nem állom meg, hogy ne írjak ide is! Én is bennev agyok a buliban. Méhészkedni kint is lehet (ajjajj!!!). Idősek és betegek is vannak mindenhol, így én se maradnék munka nélkül.
Mikor is indulunk???

Akár most! Most van a tábli játékok ideje. Kint hideg, bent meg társasjátékoznánk.
Alig várom már, hogy a kis csapatból nyugdíjba menjetek és kiköltözzön valamelyötök. Szupi téli életünk lenne...

Mond, mennyire érzékenyek a méhek az erős szélre? Krétán vettem többhelyről zsálya és kakukkfű mézet. Sehol nem úsztam meg 12 Euró alatt a 900 g os mézet. Egy helyen rámertem kérdezni mitől ilyen drága. Mondták a szél miatt sokan elpusztulnak, ami megneheziti a méhészek munkáját.
3 üveggel vettem, mert mondta jóból is megárt a sok. Pánosz mindig esküszött a fenyőmézre, most viszont az ottani zsályát leszedve készítem neki a teáját az azonos mézből. Ma fogyott el az első, és megjegyezte, hogy még is csak többet kellett volna venni, mert legyőzhetetlen az aromája... Bár most is sajnálnám a 12 Eurót.

Ági! A méhek 40 km/h- nál nagyobb szélben nem tudnak repülni. Vagy csak alig. Többet dolgoznak, hamarabb elpusztulnak. Ráadásul a szél erős szárító hatással is bír, vagyis a virágokból kiszárítja a nektárt.
Na mármost, ha kevesebb a nektár, kevesebb a méz is.
Nehéz hordással a méhek kevés mézet termelnek>>>drága lesz a méz!
Valószínűleg ez lehet az oka a krétai méz drágaságának is. Én még nem is hallottam zsálya és kakukkfű mézről, nemhogy kóstoltam volna (errefelé nincs ilyen). De biztosan nagyon finom lehet. Itthon a favorit az akác és a vegyes virágméz. De gyakori a hárs, a vaddohány és a gesztenyeméz is. Bár ez utóbbiak csak termelőnél beszerezhetőek.
Itthon az akácméz ára: 1200-1800 Ft, vegyesméz: 1000-1400 Ft körül mozog/kg.

Honey írta:

Nem állom meg, hogy ne írjak ide is! Én is bennev agyok a buliban. Méhészkedni kint is lehet (ajjajj!!!). Idősek és betegek is vannak mindenhol, így én se maradnék munka nélkül.
Mikor is indulunk???

Akár most! Most van a tábli játékok ideje. Kint hideg, bent meg társasjátékoznánk.
Alig várom már, hogy a kis csapatból nyugdíjba menjetek és kiköltözzön valamelyötök. Szupi téli életünk lenne...

Mond, mennyire érzékenyek a méhek az erős szélre? Krétán vettem többhelyről zsálya és kakukkfű mézet. Sehol nem úsztam meg 12 Euró alatt a 900 g os mézet. Egy helyen rámertem kérdezni mitől ilyen drága. Mondták a szél miatt sokan elpusztulnak, ami megneheziti a méhészek munkáját.
3 üveggel vettem, mert mondta jóból is megárt a sok. Pánosz mindig esküszött a fenyőmézre, most viszont az ottani zsályát leszedve készítem neki a teáját az azonos mézből. Ma fogyott el az első, és megjegyezte, hogy még is csak többet kellett volna venni, mert legyőzhetetlen az aromája... Bár most is sajnálnám a 12 Eurót.

balazsh írta:

bocsika írta:

Azt hiszem jó kis csapat jönne össze!!

A helyiek meg csak néznének, hogy mit keres itt ez a sok magyar.

Volt már 3 esetben református pap vendégem. Tehát még az egyházi ünnepek kérdését is megtudjuk oldani. Csupa vidám, sportos egyházi emberek voltak! Ma is előttem van milyen döbbent képet vághattam, amikor a kisgyermekeivel az Anna hegyiben focizó csinos papjaimat megláttam! Nem is álltam meg szó nélül, de ők családostól kinevettek. Mondtam itt megszoktam a papok közelségét, de ilyen életképet még nem láttam!
Kétségem nincs, hogy átreformálnánk a parti életet!

bocsika írta:

Azt hiszem jó kis csapat jönne össze!!

A helyiek meg csak néznének, hogy mit keres itt ez a sok magyar.

Azt hiszem jó kis csapat jönne össze!!

Nos én meg vállalom a fáradt munkások frissen tartását. Megyek masszírozni. (bár nekem ez már egyszer határozott terveimben szerepelt, csak nem jött össze sajna )

Nem állom meg, hogy ne írjak ide is! Én is bennev agyok a buliban. Méhészkedni kint is lehet (ajjajj!!!). Idősek és betegek is vannak mindenhol, így én se maradnék munka nélkül.
Mikor is indulunk???

Ági írta:

balazsh írta:

Ági írta:

Igy tölti hát napjait a thassosi népség. Gazdasági válság ide vagy oda, jól élnek!
Tegnap a hírek után nevetve jegyeztük meg Pánossal. Olasz, Spanyol és a görögök. A csőd szélén állnak. Mind a turizmusból él javarészt. A telét így tölti valószinű a másik két ország is. Csoda hát, hogy tönkremennek?!
Itt a gazdasági csőd az emberek társági életén csak javít!

Az a baj, hogy itt meg nem.

Van egy ötletem!
Ki jöttök ide. Valahogy majd összehozunk egy kis megélhetést is, a bulizásba meg szerintem mi is belejönnénk egyhamar.

Ági!
Mi is szivesen jövünk!!
Vendéglátásban majd csak találunk munkát meg egy jó foci edzőt is csak el bír a
falu! : :pohárköszöntő:

Ági írta:

Van egy ötletem!
Ki jöttök ide. Valahogy majd összehozunk egy kis megélhetést is, a bulizásba meg szerintem mi is belejönnénk egyhamar.

balazsh írta:

Ági írta:

Igy tölti hát napjait a thassosi népség. Gazdasági válság ide vagy oda, jól élnek!
Tegnap a hírek után nevetve jegyeztük meg Pánossal. Olasz, Spanyol és a görögök. A csőd szélén állnak. Mind a turizmusból él javarészt. A telét így tölti valószinű a másik két ország is. Csoda hát, hogy tönkremennek?!
Itt a gazdasági csőd az emberek társági életén csak javít!

Az a baj, hogy itt meg nem.

Van egy ötletem!
Ki jöttök ide. Valahogy majd összehozunk egy kis megélhetést is, a bulizásba meg szerintem mi is belejönnénk egyhamar.

Ági írta:

Igy tölti hát napjait a thassosi népség. Gazdasági válság ide vagy oda, jól élnek!
Tegnap a hírek után nevetve jegyeztük meg Pánossal. Olasz, Spanyol és a görögök. A csőd szélén állnak. Mind a turizmusból él javarészt. A telét így tölti valószinű a másik két ország is. Csoda hát, hogy tönkremennek?!
Itt a gazdasági csőd az emberek társági életén csak javít!

Az a baj, hogy itt meg nem.